A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bejegyzések. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bejegyzések. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 20., szombat

Vissza a kezdetekhez?

Ági hugom az Urszu 2 udvarán, az előkertben,
egy hecserlibokor tövében kedvenc babájával
Ismét többen kérdezik, kíváncsian, majdhogynem rejtélyre éhesen: mi bújuk meg az urszu2 blog-elnevezés mögött? Miért épp ez a magyarul írt román szó - amely medvét jelent, de tudjuk, hogy a kerékbetört, Horeának mondott erdélyi román parasztlázadónak is ez volt a családneve -, ráadásul a hozzá ragasztott kettőssel?


A blog indításának napjaiban 2008. szeptember 9-én rövid jegyzetben megemlítettem, hogy az Urszu 2 tulajdonképpen az egykori, egyik kolozsvári lakásunk címe. Van ott egy fotó is arról a házról, amibe akaratunk ellenére, társadalmi kényszer hatására költöztették hét tagú családunkat, az addigi 3 szobából 2 szoba konyhába, s anélkül, hogy szüleink egyáltalán véleményt mondhattak volna arról, hogy kedvükre való ez a lépés vagy sem?


Igaz, gyermekfejjel nehezen értettük meg, mi is történt velünk. Láttuk, hogy a Sétatér és környékének világát fel kell adnunk a Fellegvár közelségéért, mert az Urszu utca - nekünk az magyar szó volt, hiába, hogy egy román személyiség után kapta az elnevezését - több éles kanyart vetve, egyenesen nekifutott az agyagos dombnak, amelyen keskeny, kitaposott ösvényen lehetett felkapaszkodni a Fellegvár gerincére, ahonnan messzire el lehetett látni egyik oldalon Kolozsvár elterülő házrengetege és a Szamos völgye fölött, a másik oldalon a vasútállomás és környéke, a Bács felé vezető vasúti pálya és országút szövevényére láthattunk, majd egy iramodással a gerincen, percek alatt a Törökvágáshoz, majd a Hójába értünk.