 |
| Expedició indul a Mount Everestre |
Nem lehet már tejet ebédelni?
1934 február
Néhány nap óta méltatlankodó emberek jönnek ki a tejcsarnokból, ahol nem akarják őket kiszolgálni. Budapest polgármestere ugyanis rendeletet adott ki, melyben megtiltja, hogy a tejcsarnokokban helyben fogyasztó közönséget szolgáljanak ki... Érthetetlen ez a rendelkezés, mert az utóbbi években egyre nagyobb tömegek jutottak olyan kedvezőtlen anyagi viszonyok közé, hogy egy-egy pohár tej legyen az ebédjük, vagy a vacsorájuk. Az antiszociális tilalom most elkergeti a tejcsarnokból a 8-10 fillérért étkező elszegényedett emberek tömegeit. Különösen a nagyobb ipari üzemek és a főiskolák tájékán kelt viharos elégedetlenséget a polgármester rendelete.
Mit jelent a római paktum
1934 március
Mit jelent Magyarországnak a római megállapodások politikai része, az a jegyzőkönyv, amelyet az európai történelem tegnaptól kezdve a római paktum néven ismer? Mit várhatunk tőle, milyen reményeket fűzhetünk hozzá?
A külpolitika bonyolult játék s minden egyes fordulata évtizedekig tarthat. a másfél évtized alatt, amíg Trianontól a római paktumig eljutottunk, igen változatos fejlődést futott be a háború utáni Európa. A békeszerződéseket követő zavaros és nyomorúságos időben elsőnek a diadalmas Franciaország igyekezett a győztes államokat erős százalékkal magához fűzni.
Ehhez a francia vezetés alatt álló csoporthoz tartozott Lengyelország s a kisantant három állama, amelyek a pénzbeli segítséggel fegyverszállítmányokkal a katonai szövetséggel kapcsolt magához. A győztes államok közül elsőnek Németország igyekezett kitörni a francia körből, az 1921-ben megkötött rapallói szerződéssel, amely a francia imperializmus által fenyegetett Oroszország és Németország között alapozta meg a politikai és gazdasági érdekközösségét.
Franciaország három kisebb keleti szövetségese viszont erős katonai és politikai szövetségre lépett egymással Benes cseh miniszter politikai vezetése alatt, elsősorban Magyarország ellen. Az így elszigetelt magyar állam ebből a fenyegető gyűrűből szabadult ki az olasz-magyar szerződéssel, amelyet Bethlen István és Mussolini írtak alá.
A háborúelőtti két nagyhatalmi csoport a Hármas Szövetség és az antant helyét így foglalták el az európai államok kisebb-nagyobb csoportjai, melyeknek tagjait közös politikai és gazdasági érdekek fűztek egymáshoz. Hitler és a horogkereszt győzelme óta ebben a csoportosulásban erős eltolódások zajlanak le, Németország és Oroszország eltávolodtak egymástól, a moszkvai kormány ma már nem a franciák, hanem a németek támadásától tart. Viszont Oroszország és Franciaország, az új német birodalomtól való félelmükben közeledtek egymáshoz. Lengyelország és Oroszország viszonya is igen barátságossá változott, s a szovjetkormány sorban megnemtámadási szerződéseket kötött a franciákkal, a lengyelekkel s a kisantant három államával. A lengyel kormány egy lépéssel továbbment s nem bízva a francia köztársaságnak a belső zavarok óta bizonytalanná vált támogatásában, tíz évre szóló megnemtámadási szerződést kötött a németekkel s igyekszik a saját biztonságát keletről-nyugatról egyaránt megvédeni.
Az osztrák állam súlyos belső válsága a mozgalmas diplomáciai eltolódásokat meggyorsította. Olaszország és Németország bizalmas együttműködés után feszült viszonyba kerültek. Németország Ausztriát bekebelezni, vagy legalább gleichschaltolni, horogkeresztessé tenni igyekszik, míg a római kormány életbevágó érdekének tekinti Ausztria függetlenségének megvédését, hogy az erős német hatalom ne kerüljön közvetlen szomszédságába az Alpesek gerincén. A szorongatott helyzetbe került Csehszlovákia bizonytalanul kapkod jobbra-balra, két szövetségese Jugoszlávia és Románia, barátságos pillantásokat vet Németország felé, s ezzel észrevehetően lazítja az ország az eddig olyan bizalmas szálakat, amelyek Franciaországhoz fűzték.
Megmozdult az európai államrend impozáns épülete, repedezni kezd a büszke bástya, amelyet Versaillesben és Trianonban építettek, s közeleg az idő, amikor nem lehet tovább halasztani az európai népek társaséletének új rendjét: a revíziót!
Akkor, amikor körülöttünk minden recseg és ropog, amikor régi szövetségesek oldódnak s újak szövődnek Európában, nem szabad, hogy kis és gyenge állam, mint Magyarország, egyedül maradjon s előre kell gondoskodni arról, hogy barátunk, társunk, szövetségesünk álljon mellettünk a szükség órájában, aki tanáccsal, tettel siet - ha kell - segítségükre. Azért fűztük az eddiginél szorosabb baráti viszonyt, amely bennünket Olaszországhoz és Ausztriához kapcsol. A római paktum azt jelenti, hogy amíg a francia szövetségi rendszer lazul és lelkileg bomlik, addig a mi kapcsolatunk a mi barátainkkal erősödnek.
A római paktum tehát a magyar állam nemzetközi súlyának a megszilárdulását jelenti, főleg azért is mert Franciaország, amely eddig politikailag velünk szemben állott, nem emel kifogást a magyar-olasz-osztrák kapcsolatok megszilárdítása ellen.
Ez a római paktum történeti és politikai jelentősége, Nem-befejezést jelent és a szerződés, csak egy lépést előre, egy lépést azon az úton, amely a felszabadulás, a megkönnyebbülés, a gondok és keservek enyhülése felé vezet.
