Dicsekvő cikk az Origo-ba

Izsák Márton szobra a kamasz
Márton Árpádról; a tanítvány
modellt állt a szobrászmesternek

Az Origo ez esetben egy csíkszeredai havi műsorújság. A csíkszeredai városházán szerkesztik jópár esztendeje, jó érzékkel, sok képpel, remek grafikával, példás nyomdai kivitelben (hiába, a Gutenberg Könyvműhely és Nyomda tartja a szintet). Ők voltak azok, akik részletesen beharangozták a Márton Árpáddal készített beszélgetőkönyv könyvtárbeli bemutatásának eseményét. Főszerkesztője ott volt a rendezvényen, tetszett neki, s pár nappal később nagyobb cikket kért az e-könyv bemutatása kapcsán, mondván, hogy Csíkszeredában ez az első digitális könyv, mely szorosan a város életéhez kapcsolódik. Felhasználtam az alkalmat, hogy eldicsekedjem azzal, amiről eddig nem sok embernek beszéltem. A cikk a januári számban készül megjelenni (igéret szerint).

*

Csíkszeredai e-könyv Márton Árpádról

A szerző a Színek a palettán születéséről és az e-könyvekről:

- Régóta készültem arra, hogy meghitt beszélgetésben szóra bírjam életéről, pályafutásáról Márton Árpádot. Különösen, amióta megérintett az a mód, ahogyan egy vele készített interjúban egykori iskolájára, tanáraira, diáktársaira emlékezett.


Ezt mondta ugyanis: "Egyre jobban foglalkoztat az egykori iskolámhoz fűződő emlékek rögzítése. A marosvásárhelyi művészeti iskola döntő színhelye életemnek, ugyanakkor a jelenkori erdélyi festészet egyik meghatározó bölcsője, remek tanáraival együtt. Az itt végzettek, mai napig jó barátaim, teremtettek tulajdonképpen művészeti életet, ízlést és alkotó szellemet olyan városokban, mint Szászrégen, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelykeresztúr, Segesvár, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós. A rájuk való emlékezés, a tanulságok átmentése sürgető parancs. Érzem, hogy ha jövő év végéig nem készülök el az írással, akkor végleg bennem reked. Nem dicsekszem, mások állítják: talán én emlékszem a legpontosabban, legrészletesebben mindarra, ami velünk történt. Ahányszor összeülünk, elismerik: tényleg, ez is úgy történt, meg az is, ahogy elmesélem. És csodálkoznak: hogy tudtam ennyi mindent észben tartani? "


A gondolat mélyen megérintett. És megértettem, hogy ha nem lépek közbe, mindez csak terv marad. Rávettem a festőművészt, hogy beszélgessünk el mindarról, amit emlékeiből papírra vetne. 2007 novemberétől 2008 januárjának végéig 12 alkalommal ültünk le a zsúfoltságában is meghitt, munka hangulatú műteremben. Találkozásaink mindegyikén egy-másfél órát tartott Márton Árpád soros vallomása, amit aztán odahaza késedelem nélkül betűhíven papírra vetettem, majd átfésültem, itt-ott a szükséges dokumentációval kiegészítettem, majd a művész 70. születésnapja előtt egy héttel elkészültem a kézirat számítógépes változatával. A Magyar Elektronikus Könyvtár örömmel fogadta az illusztrációkkal ellátott e-könyvet, s miután az utolsó műszaki simításokat elvégezték rajta, maradéktalanul felkerült a MEK egyre gazdagodó állományába, s azóta is bármikor elérhető az alábbi címen: http://mek.oszk.hu/08700/08705/

A háromféle formátumban ingyenesen letölthető dokumentum ugyan nem könyv a szó szoros értelmében, de számítógép vagy e-könyv olvasó segítségével képernyőn ugyan, de könyvként böngészhető. Ezért annyi példányban létezik, ahányan rábukkannak és érdeklődést mutatnak iránta. Az internet lehetővé teszi, hogy a Csíkszeredában készült, magyar könyvtári szerveren található mű percek alatt elérhető legyen az egész világon. Nagy előnye a nyomtatott könyvvel szemben, hogy menet közben korrigálható, kiegészíthető - a javított dokumentum cseréje néhány pillanatot vesz csak igénybe.


E-könyvünk bemutatása a Kájoni János Megyei Könyvtárban (a többesszám evidens, hiszen a mű fő szerzője maga a mesélő, az utolérhetetlen humorú és mesélőkedvű Márton Árpád) áttörést jelentett az eddigi megszokott könyvbemutatók sorában, netán csöpp szenzációt is, annak ellenére, hogy az e-könyvek szerkesztése, a holnap könyvének sorsa már több mint egy évtizede élénken foglalkoztat.


Kezdődött a "láz" az Erdélyi és csángó költészet című egyéni, Andrassew Iván budapesti író barátom cselekvő szorgalmazására létrehozott antológiából kinőtt megavállalkozás elindításával, majd folytatódott a Román költők antológiával, amelyekkel sikerült megalapoznom elkötelezettségemet az elektronikus irodalom pártolása mellett. Azóta már több tucat e-könyv digitalizálása és szerkesztése tapad a kezemhez, közülük egyesek saját munkáim. 


A Színek a palettán nem az egyedüli, kizárólag e-könyvként olvasható kötetem. Megtalálható még a Fehér titok (Mai kalandok - kalandos élettörténetek), a Krajczáros napló (egy XIX. század második felében élt marosvásárhelyi kamaszlegény feljegyzései), a Kóválygások a Hyde parkban c. verseskötet, a Színes kenguru (Ötven vers és ugyanannyi kép a gyermekkorról, Mircea Florin Sandruval közösen).


Értékes, sodró erejű, valódi olvasmányok Elekes Ferenc marosvásárhelyi költő, író utóbbi években született lírai és prózai munkái - szám szerint hét könyvét volt szerencsém szerkeszteni, egyik jobb mind a másik! -, valamennyi ott van a MEK-en, akárcsak Oláh István székelyudvarhelyi költő, író életműve: válogatott versei és Zsebregény-e. De megtalálható Ady András két verseskönyve (A még nem és a már késő között, Privát mértan), Kristó Tibor ugyancsak két kötete (Kaugarít-íjak, Napnyugatra tartok), kizárólag e-könyvként készítettem el Máriás József irodalomkritikus két tanulmánykötetét (Magyar szellem, erdélyi szellem; Olvassunk bele...), Keszthelyi György verseskönyvét (Bárány kalasnyikovval). Most fejezem be a szatmári Debreczeni Éva költőnő új verseskötetének szerkesztését (A boldogtalan tollhercegnő), s már nekikezdtem Máriás József igen alapos, Németh Lászlóról szóló tanulmánygyűjteményének is.


Digitalizáltam továbbá a Romániai Magyar Szó zsebkönyvei sorozatában 1990-ben megjelent dokumentumkötetet (Élő lánc) az 1989-es fordulat alapvető dokumentumaival, sajtóvisszhangjával, korabeli interjúkkal, beszámolókkal. Olyan könyvritkaság ez ma már, amely így újra fölkerült a nagyközönség mindenütt elérhető polcára.


A sor pedig zavartalanul folytatódik, mert munkámat kimondottan a hobbi élteti...


Cseke Gábor