Ez a folyóirat valamikor megdobogtatta a szívemet. A 89 előtti éra nagy előfizetési tiltásai és korlátozásai dacára a budapesti nyelvmívelő lap valahogy rákerült az engedélyezettek vérszegény listájára. Legalább is néhány éven át elfogadták az előfizetést Bukarestben, mivel a katalógusban úgy szerepelt, mint a nyelvtanárok módszertani folyóirata. Ami nem állt messze az igazságtól, de annak azért mégis csak egy része volt.
Aztán végül már ezt is kihúzták a listáról, és maradt az utolsó pillanatig a Szovjet Irodalom és a moldáviai sajtó. Ez uróbbit cirill betűkkel írt románul írták ugyan, de tökéletesen érthető volt. Ebből lehetett nyilvános módon a peresztrojka - és a változások - szellemét kitapogatni.
Grétsy Lászlónak nagy érdemei vannak abban, hogy az anyanyelvvel való foglalkozás változatlanul abban a mederben haladt tovább, amelyben nagy nyelvészeink, az előttünk járók elindították, elgondolták és keresztül vitték.
Nagy József budapesti barátom ma reggeli levelében arra figyelmeztet, hogy Grétsy mester megütötte a 75. évet. Igaz, mi sem vagyunk túl fiatalok, de ez a kerek évforduló megér egy vídám mementót. És ezt helyettem a barátom meg is teszi, nekem csak jót röhögve ide kell másolnom levelét...
"75 éves lett Grétsy László, nyelvünk egyik kimagasló akadémikus koponyája. Ennek kapcsán álljon itt talán leghíresebb előadás-részlete:
Helyzet:
Fiatal lány enyeleg fiatal fiúval. A háttérben figyeli őket a fiú egyik barátja. Mihelyst a lány egy pillanatra eltávozik, a két fiú között a következő párbeszéd alakul ki:
- Baszod, mi?
- Á!
- Át akarsz baszni, mi?
- Ne basztass már! Basznám, baszod, de rábasztam: baszik baszni, baszd meg! Ez bebaszott! Ezt kibaszottul elbasztam! Bassza meg!
Magyarról magyarra :
- Lefeküdtél vele, mi?
- Á!
- Becsapsz, mi?
- Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el! Ez aztán a váratlan fordulat! Ugyancsak alaposan melléfogtam! A fene egye meg!
Nem vitás, a kis példa rendkívül élesen világít rá hétköznapi nyelvünk sorvadására, elszegényesedésére. Ugyanakkor nem tudok szabadulni egyfajta torz büszkeségtől sem: Lám, még nyomorában is milyen kifejező, milyen hajlékony a nyelvünk! Nem ismerek egyetlen nyelvet sem, amely ehhez hasonló bravúrra lenne képes: ugyanannak az alapszónak pusztán tizenháromféle ismétlésével (többé-kevésbé) értelmes mondat alakítható ki!Külön fel szeretném hívni a figyelmet a ''baszik baszni'' fordulat rendkívüli finomságára. Ha például felcseréljük a szórendet, menten micsoda merőben más értelmet nyer a kifejezés! (''Baszik baszni'' = ''Nem hajlandó szeretkezni'', de ''Baszni baszik'' = ''Nemi életet él ugyan... '' és úgy folytatódhatna például: ''... csak épp nem énvelem...'' Micsoda különbség!) "
***********
+ ráadásnak (a katonai nyelvből - ez is az anyanyelv része)
Az őrmester feddi a fegyverét bütykölgető sorkatonát:
- Katona! Ne baszogassa azt a baszást, mert elbassza, akkor aztán rábaszik és úgy kibasznak magával, hogy baszhassa !
A képen: Grétsy László (forrás: Hírextra.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése