Tavalyi, november 30-i beírásom után Pusztai Péter, a "delikvens" baráti levélben nyugtázta örömét az emlékezés miatt, majd így folytatta:
"Értesítést kaptam arról (meglepetésemre), hogy nemsokára a magyar kultúra gálanapján átadják az Egyetemes Kultúra Lovagja címet. Állítólag Habsburg Ottó után én vagyok a harmadik jelölt.( Látod Gábor addig furakodtam, amíg lemondott királyok közelébe kerültem. Pedig apámnak nemhogy lova, de még szamara sem volt...)
Tuniszból értesültem, hogy a Mondák könyve megjelent illusztrációimmal, a szerzői könyvem is készül a nyomdába. Az arab idő másképp telik mint a megszokott. Úgy ahogy az einsteini idők más galaktikán." (2008. november 30.)
Akkor nem gratuláltam vissza Péternek, elvégre az ilyen "értesítést kaptam" után a kötelező jelige a "hiszem, ha látom", nem pedig az azonnali hanyattesés.
Vasárnap este viszont, a Magyar Kultúra Napja idei rendezvényei után nyomozva az interneten, szemembe ötlött az alábbi hír a Káfé honlapjáról, amelyen különben 200 fotóból álló galériája ma is elérhető (Hétköznapi huncfutságok) :
Pusztai lovag
A Magyar Kultúra Napján adják át a Magyar Kultúra Lovagja elismerést azoknak a hazai és határon túli személyiségeknek, akiket a magyar és az egyetemes kultúra ápolása, fejlesztése terén huzamos időn át kifejtett önzetlen, lovagias tevékenységük elismeréseképpen társadalmi szervezetek, önkormányzatok, civil közösségek jelöltek a címre.
Az 1947-ben Erdélyben, a székelyföldi Szárazajtán született, ma Kanadában, Montreal mellett élő Pusztai Péter grafikus, fotóművész 2009. január 22-én veszi át az Egyetemes Kultúra Lovagja címet képzőművészeti tevékenységéért Budapesten, a Parlament kupolatermében.
Az erdélyi származású festő, fényképész, és grafikusművész több száz könyv illusztrátora, filmek díszlettervezője, Svájcban a genfi Edito-Service lap belső munkatársa, a Belgiumi Szépművészeti Akadémia jelölt tagja. Huszonöt éve telepedett le Kanadában. Fényképészeti munkásságáért több szakmai elismerésben részesült.
A Magyar Televízió Záróra című műsorában interjú készül Pusztai Péterrel, ennek felvételére január 21-én kerül sor, a közvetítés időpontja valószínűleg egy későbbi dátum. A műsort az m2 sugározza naponta magyar idő szerint 23.00 órától.
D. É.
A további nyomozás a rendezvény honlapjára is elvezetett, ahol a következő felvezetést találtam:
Pusztai Péter, Vaudreul-Dorion (Kanada) Képzőművész
„Képzőművészeti tevékenységéért”
Lovagias tettek: A Bethlen Gábor Irodalmi Kör tagja. Az erdélyi származású festőművész számos könyv illusztrátora, a bukaresti Ifjúmunkás lap grafikai majd művészeti szerkesztője volt. A romániai Ábécés könyv illusztrátora. Svájcban a genfi Edito-Service lap belső munkatársa. A Belgiumi Szépművészeti Akadémia tagja. Huszonöt éve telepedett le Kanadában. A rendszerváltást követően szülőfaluja neves személyisége szobrának létesítését és templomának felújítását támogatta. Fényképészeti munkásságáért több szakmai elismerésben részesült. Az erdélyi falurombolás elleni világhírű plakát alkotója, a magyar művelődés hagyományainak ápolója és támogatója.
***
Magam azt hittem, PP-ről minden elmondhatót elmondtam már és a további dicséret erősen kultuszgyanús. Nem is húznám-nyújtanám tovább a témát, de időközben rábukkantam egy 1990-ből származó jegyzetemre, amely a rendszerváltás előtt magát "kint felejtő" PP visszatérését jelentette a romániai köztudatba, s amit most örömmel megosztok minden kedves olvasómmal.
Pusztai Péter régi-új munkáiról
A Hét, 1990. július 12.
A művésznek itthon is a munka volt a lételeme - szinte megállás nélkül fotózott, rajzolt, s e kettőből valami furcsa, utánozhatatlan egyveleget kombinált - megteremtett magának egy fantáziavilágot, hála a rengeteg tudományos-fantasztikus írásnak, amelyek illusztrálása lassan-lassan belső szükségletté vált nála; olyannyira, hogy amikor megtelepedik Svájcban (1982), e műfaj jelenti számára a zökkenőmentes váltás lehetőségét.
("Huszonkét tudományos-fantasztikus könyvhöz készítek elsőoldalas illusztrációt, ami frankban nem nagy üzlet, de nem is akarom abban mérni a jelentőségét, hiszen a fontos az: nem estem messze az otthoni foglalatosságomtól. A különbség csak a mennyiség. Sajnos, nem tudom fotókombinációmmal megközelíteni a témáim, mert a fotómodellek többe kerülnek magánál a fizetségnél. Így megelégszem a rajztudományommal" - írja 1983 májusában.)
... Majd jön a párizsi Nathan kiadó rendelése 22 kötetes gyermek-enciklopédia illusztrálására...
... Kanadai szerződés ábécéskönyvre...
... Reklámgrafika...
...Rajzfilmek...
...Videó...
Európa után az amerikai kontinens "szabadsága", amely Pusztai esetében megint csak a megszakítatlan munkát jelenti.
("Nem hiszem, hogy tíz otthoni év alatt annyit termeltünk volna, mint itt 11 hónap alatt... Észre se vesszük, hogyan telik el a tíz-tizenkét óra munkával a műteremben" - üzeni 1985-ben, immár Montrealból.)
Nem tudom, be lehet-e majd egyáltalán gyűjteni mindazt, ami az ő kézjegyét viseli, összetéveszthetetlen stílusában és tehetségének jegyében fogant, meg lehet-e fejteni azt az álomvilágot, mely képteremtését eredezteti? Úgy érzem magam előtte, mint a természeti jelenségekkel: tudok róla valamit, de az egész beláthatatlan talány marad.
Cseke Gábor
Illusztráció: a tuniszi mesék fedőlapja * Pusztai Péter grafikája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése