A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újságírás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újságírás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 7., vasárnap

Egy önkéntes pályaőr feljegyzéseiből (7): Kisállomás - először

Az idei érvényes romániai menetrend

Két nap óta gyakorlatilag ki sem mozdultam a házból. Elmaradtak az állomási séták, el a nyugalmas, aprólékos, körültekintő meditálás a vasúti környezetben... De ha alaposabban átgondolom ezt a két napot, akkor be kell vallanom, hogy igazából mégis csak egy falusi kisállomás körül forogtak a gondolataim, amelyet közel ötven éve - pontosabban 1963-ban - felépítettem magamnak egy elbeszélésben.


Versekkel provokált Bakter Bálint, hogy azok vasúti miliőjéről lebbenteném föl az alkotói  fátylat, de mihelyt hazaértem, eszembe jutott, hogy az első nagy szerzői élményem az volt, amikor 1962-63-as utazási tapasztalataimat, megfigyeléseimet, gondolataimat beépíthettem egy összefüggő történetbe, amit ha úgy veszünk, lényegében az ujjamból szoptam.


Ez a furcsaság az egészben: egyrészt az alaphelyzet, a keret személyesen velem esett meg s adta az ötletet az íráshoz, ugyanakkor minden, ami azon belül dinamikos történet és sztori, az a legközönségesebb fantáziálás eredménye (s talán nem is a legeredetibb).


Az 1962-63-as esztendő volt az, amikor az egyetem befejeztével újságíró lettem, s miközben a főváros felé száguldott velem az éjszakai gyors, végig arról képzelegtem, miként fogom majd kihasználni státuszomat, hogy minél több helyre eljuthassak az országban és a világban, s ebben a gyermeteg, de boldog tervezgetésben kiemelt helyet kapott a vasút. Elégedetten hallgattam az éjszakában robogó szerelvény zakatáját a talpam alatt, a félhomályos vagon folyosóján álltam, egyik cigarettáról a másikra gyújtottam, s eszembe jutott, hogy kamaszkoromban mennyit mulattam azon a rokon gyereken, aki a vasút iránti rajongását úgy élte ki, hogy rendre bevágta az egész menetrendet, s behunyt szemmel el tudta sorolni egy-egy vasúti szakasz valamennyi állomását és érkezési-indulási időpontját. Félelmetesnek s egyben nevetségesnek tűnt számomra ekkora buzgalom, hiszen egy vasúti menetrend könnyen beszerezhető bármelyik állomáson, menetjegyirodában és akármikor, szükség szerint felüthető, kár a benne lévő adatokkal terhelni értékes és pótolhatatlan szürkeállományunkat, de amint az éjszakai vonaton felidéztem, némileg el is szégyeltem magam, hiszen kezdtem megérteni, hogy a vaéami felé irányuló rajongás természetes módon sajátos, egyéni formákban nyilvánul meg, s nem lenne meglepő, ha az én fantáziálásom is gúnyos, csúfondáros mosolyra fakasztana egyeseket. De gustibus non dipsutandum...


Arra az elhatározásra jutottam azon az éjszakán - miközben ki tudja, hány váltón, hídon, alagúton, állomáson robogtunk keresztül -, hogy maximálisan kihasználom majd a rendelkezésemre álló lehetőségeket, s amerre csak lehet, igyekszem majd vasúttal eljutni. Kezdetnek azt tervezgettem, hogy amilyen gyakran csak lehet, hétvégeken mindenképpen, ellátogatok abba a faluba, ahol az a lány tanított, akihez szerettem volna házastársként is tartozni. Ehhez viszont az szükséges, hogy föltérképezzem az illető falu közelebbi és távolabbi környékét s elsősorban azon a körön belül gyűjtsek magamnak megírandó témákat, történeteket. Ehhez viszont már szükség volt ám a menetrendre, amit még azon a kora reggelen megvásároltam a bukaresti Északi Pályaudvar tudakozójánál, amikor leszálltam a gyorsvonatról...

2010. április 26., hétfő

Hír+komment a Riportnak (3)


Úhabb kérdések jöttek, újabb válaszokat küldtem. Gondolom, ez is, az is érdeklődésre tarthat számot. Még...

*

1. Támogatja a tanügyi törvénytervezetet az RMDSZ. A kormányon lévő szervezet szerint a tervezet közoktatásra vonatkozó része számos kedvező előírást tartalmaz a kisebbségek számára. Így a magyar gyerekeknek nem kell románul tanulniuk Románia földrajzát és a románok történelmét, s a kisebbségi diákoknak külön tananyag szerint tanítják a román nyelvet. Az oktatási törvény felsőoktatási fejezete egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást.
A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A tervezetet a kormány jóváhagyása után a törvényhozásnak kell megvitatnia s elfogadnia sürgősségi eljárással.

1. A támogatás egészen természetes; sőt, még szép... A többit hiszem, ha látom. Sajnos, a tanárok sztrájkja mindent elsöprő kételyeket ébreszt bennem mindenfajta reformtörekvés sikere iránt.

2. Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény több cikkelyét. Az alkotmánybírák a jogszabály két teljes fejezetét „dobták a szemétbe”, ez által az intézmény nem ellenőrizheti többé a köztisztségviselők vagyonát, nem fordulhat az ügyészséghez, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak között. A taláros testület azokat a cikkelyeket nyilvánította alkotmányellenesnek, amelyek ellentmondanak az alkotmány azon bekezdésének, amely kimondja: a vagyon megszerzésének törvényes jellege vélelmezett.
„Nem a javak tulajdonosának kell bizonyítania, hogy törvényesen szerezte vagyonát, hanem - ügyészségi eljárás esetén - a vádhatóságnak kell bizonyítékot szereznie a törvénytelenségekre” - nyilatkozta Puskás Bálint alkotmánybíró, aki nem kívánta részletezni, milyen formában érinti majd az ANI működését a döntés.
Boc miniszterelnök szerint a kabinet sürgősségi rendelettel módosítaná az ANI-törvény azon cikkelyeit, amelyeket az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősített. A Mediafax hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó források szerint a kormány annak lehetőségét is elemzi, hogy a parlament sürgősségi eljárással oldja fel az alkotmányossági konfliktust.

2. Az alkotmánybíróság olyan, akár a hajdani törzsi társadalomban az Öregek Tanácsa. Lehet ellene berzenkedni, de fölösleges. Ha valaki túl akar járni az eszükön, akkor vegye a fáradságot és gondolkozzék alkotmányos észjárásban.

3. Az európai államok többségéhez hasonlóan Romániában is napokra leállt a légi forgalom, miután az Izlandon kitört Eyjafjallajökull vulkán kráteréből felszállt kiterjedt hamufelhő a román légtérbe is eljutott. A sürgősségi esetek kezelésével foglalkozó kormányzati bizottság ülése után Emil Boc miniszterelnök azt mondta: a hamufelhő az egész román légteret betöltötte, de a légszennyezés mértéke nem lépi túl a megengedett értékeket.
Az izlandi vulkánkitörés nyomán felszálló hamufelhő egész Európában megbénította a légi közlekedést, mivel a több ezer méteres magasságban szálló porrészecskék tönkretehetik a sugárhajtású repülőgépek turbináit, így az európai államok többsége lezárta légterét. A világ légi forgalmában keletkező kár értéke nagyobb lesz annál is, mint amelyet az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások okoztak - véli a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO).

3. Szomorú látni, hogy egyre fakul valamikor nevezetes és perdöntő mondásunknak a fénye, ami így szól: „Több is veszett Mohácsnál...”

4. Megállapodás született a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ között a közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvény módosítása ügyében többek között arról, hogy a két intézmény igazgatótanácsának tagjait ezen túl nem a parlamenti pártok, hanem a civil szervezetek delegálják, s a két intézményben szétválasztják az elnöki tisztséget és az igazgatótanácsot az intézmények menedzsmentjétől.
A közszolgálati média politikamentesítésének ötletével a PDL képviselői rukkoltak elő, amit hevesen elleneztek az RMDSZ vezetői, attól tartva, hogy a szövetségnek nem marad képviselője a testületekben. A megállapodás szerint a két közszolgálati médium igazgatótanácsának 13-13 tagja lesz: 11-11 tagot a civil szervezetek delegálnak, egyet-egyet a magyar kisebbség és egyet-egyet a többi nemzeti kisebbség.

4. Mivel a tévézés mindinkább elsősorban pénzkérdés, a vezetőtestületek összetétele csak masni a csomagon, ami odabent, úgy néz ki, meglehetősen huzatos...

5. Ünnepélyes keretek közt adta át Gémesi Ferenc, a budapesti Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti jelentőségű intézmény címet és a hozzátartozó kis réztáblát a kolozsvári Iskola Alapítvány székhelyén.
A jelentős anyagi támogatással járó titulust idén többek között a marosvásárhelyi Studium-Prospero Alapítvány, a Protestáns Teológiai Intézet, a Helikon és a Látó folyóirat, a Csángó Oktatási Program, a Téka Alapítvány és az Aradi Kamaraszínház kapták meg. „Amikor kitaláltuk azt, hogy legyen egy olyan intézményi kör, amely a magyar kultúra és tudományosság szempontjából fontos intézményeket foglal magában, azt tartottuk fontosnak, hogy kiszámítható környezetet teremtsünk ezeknek az intézményeknek egy teljes kormányzati ciklus erejéig - nyilatkozta Gémesi. - Így négyévente egyszer kell megállapodni abban, hogy mekkora támogatást kapnak az intézmények, létezésük nem függ attól, hogy kapnak-e pályázati úton pénzt a működésükre.”

5. Többször olvastam, s mondhatom, jó kis (?) könyv a Réztábla a kapu alatt. Lám, most a politikusok is elővették. Igaz, a réz világpiaci ára nem alacsony...

6. Pedofil ügybe keveredve lemondott egy belga katolikus püspök. Pontosan nem tudni, hogy az állítólagos bűncselekményt ő követte-e el, vagy valaki más, s ő csupán elhallgatta az ügyet. Az egyház nem közölte, hogy ki az a püspök, aki lemondott, és azt sem, hogy pontosan miért döntött így, de a belga nemzeti hírügynökség, a Belga úgy tudja, hogy Roger Vangheluwe-ről, a bruges-i püspökség vezetőjéről van szó, és az ügy súlyos. Vangheluwe később maga ismerte el, évekkel ezelőtt zaklatott egy fiút.
Az ír katolikus egyháznak immár három püspöke mondott le az utóbbi időben hasonló okok miatt, XVI. Benedek pápa nemrég fogadta el a pedofil ügyek eltusolása miatt bírált James Moriarty püspök lemondását. Németországban egy gyermekverő püspök nyújtotta be lemondását, míg a mexikói bíborost ugyancsak egy pedofil ügy elhallgatása miatt támadják.

6. Minden pedofil-ügy súlyos, és mindegyikre létezik ilyen-olyan magyarázat. Örvendetes, hogy az egyház is belépett az üldözők közé, s szomorú, hogy saját udvarán sok a sepregetni való.

7. Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására szeptemberben két napra Erdélybe látogat a Dalai Láma. Ezt Tőkés jelentette be a háromszéki Csomakőrösön zajló Kőrösi Csoma Sándor Napokon. A csomakőrösi református templomban tartott istentiszteleten elmondta: nemrég megérkezett a hivatalos visszajelzés, miszerint a Dalai Láma elfogadta a meghívását, és idén szeptemberben két napra Erdélybe is ellátogat. A román Külügyminisztérium pontosításokkal élt a meghívással kapcsolatban, míg Tőkés László a külügy pontosításait pontosította.

7. Szegény Mihály király is milyen nehezen jöhetett be az országba, pedig ő úgymond hazajött volna. De azért valahogy a Dalai Láma is megkapja a zöld utat. Azért fizetik a diplomatákat, hogy megtaláljanak minden létező Janus-arcú megoldást.

8. A költségvetési kiadások csökkentése volt a központi témája annak a találkozónak, amelyre Traian Băsescu az elnöki hivatalba rendelte a Boc-kabinet tagjait. A találkozó vártnál békésebb légkörben zajlott, előzőleg azért lehetett feszültségre számítani, mert az államfő egy héttel azelőtt kemény szavakkal bírálta a kormányt többek között a közalkalmazotti leépítések szerinte túl lassú üteme miatt.
„Engem is meglepett, hogy a találkozó konstruktív, normális légkörben zajlott. A beharangozottaktól eltérően inkább segítő szándékot érzékeltünk az államfő részétől, nem számonkérést és szemrehányást” - nyilatkozta Kelemen Hunor művelődési miniszter.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a kormánytagokkal folytatott konzultáción elsősorban a költségvetési kiadások csökkentése, a decentralizáció kérdése, illetve az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget érintő alkotmánybírósági ítélet került terítékre. Az Agerpresnek név nélkül nyilatkozó források szerint a találkozón nem volt napirenden az alkotmánymódosítás kérdése.

8. Egyszer majd úgy is kiderül, miről tárgyaltak. Az, hogy milyen volt az elnök, atyás vagy szemrehányó, a kormánytagokat lehet, de rajtuk kívül a kutyát se érdekli.

9. A fővárosi törvényszék jóváhagyta a független képviselők kérését, hogy Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) néven parlamenti pártot jegyezzenek be. A Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) dezertált honatyák számára létrehozandó alakulat a tervek szerint bal-közép irányultságú lesz. Sajtóinformációk szerint az új párt elnöke Marian Sârbu, ügyvezető elnöke Gabriel Oprea, tiszteletbeli elnöke pedig Cristian Diaconescu lesz.

9. Díjazni kellene az ötletet, hogy miként lehet ideológiát mellőzve, gyorsan és bérmentve parlamenti pártot fabrikálni - választások nélkül.

10. Huszonöt tagú alkotmánymódosító bizottság létrehozását szavazta meg a parlament két házának együttes plenáris ülése. A testület összetétele is pártokon felüli támogatást élvezett; eszerint a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták nyolc-nyolc, a liberálisok négy, az RMDSZ és a függetlenek két-két, a nemzeti kisebbségek pedig egy tagot delegálhatnak az alkotmánymódosító szakbizottságba. A kétharmados többséggel döntő testület elnöke a PDL-s Daniel Buda, helyettesei egy-egy liberális és szociáldemokrata honatya lesznek. A titkári teendőket Varga Attila és Varujan Pambuccian látják el, a szövetség másik „alkotmánymódosító képviselője” Márton Árpád lesz. Mint ismeretes, a tavalyi elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan Traian Băsescu államfő kezdeményezésére népszavazást tartottak az egykamarás parlament felállításáról és a képviselők számának háromszázban való maximalizálásáról. Az ellenzéki pártok nem szorítkoznának csupán a népszavazáson feltett két kérdésre.

10. A hírt azóta felülírta az élet, a kormány már megmutatta, hogyan képzeli Ő az alkotmánymódosítást. Lesz itt még közelharc és kézitusa!

2010. április 9., péntek

Hír+komment a Riportnak (2)


Ismét megjött tíz aktuális hír, s az Erdélyi Riport várja aktuális kommentjeimet velük kapcsolatban. Nem kellett sokat várniuk, még a mai délután megküldtem bölcsködéseimet. Íme...

*
1. Heti állandó, félórás műsoridőt követel magának a közszolgálati tévétől Emil Boc miniszterelnök. Elmondása szerint ezt az időt a nézők korrekt informálására használná fel. A kormányfő szerint az Antena 3 és a Realitatea hírtelevíziók félrevezetik a lakosságot, ezért szükséges, hogy ő maga számoljon be a valós helyzetről. Mindezt azt megelőzően mondta, hogy a parlament két háza elutasította a Román Televízió (RTV) 2008-as tevékenységéről szóló jelentést, ezáltal menesztették tisztségéből Alexandru Sassut, a köztévé eddigi elnökét. A parlamenti vita során az ellenzéki Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló Sassu az őt ért kormánypárti bírálatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy mindaddig nem lehetséges a köztelevízió mentesítése a politikai befolyás alól, amíg a kormányfő azzal az elvárással fordul a tévéelnökhöz, hogy hetente szerepelhessen a televízióban.

1. Mint az adófizetők pénzének felelős elpallója, természetesen a kormánynak lehetnek elvárásai a közszolgálati tévé felé, de csak hangfogóval. A tévé azért van, hogy ő maga számoljon be a Helyzetről, ahogy azt a média látja. A kormánynak a kellemetlen kérdésekre kell válaszolnia. Azokat bezzeg rendszeresen megkerüli...

2. Elvi egyezségre jutott a koalíciós partner PDL és az RMDSZ arról, hogy utóbbi szervezet jelölhet elnök-vezérigazgatót a közszolgálati rádió élére. Az elvi egyezség nem jelenti azt, hogy a román rádió élére magyar szakember kerül. Román sajtóértesülések szerint Traian Băsescu államfő jónak látná, ha a rádió jelenlegi elnök-vezérigazgatója, Maria Ţoghină megőrizné tisztségét, annál is inkább, mert tevékenységében a pártok sem találtak kivetnivalót. Időközben több magyar jelölt és önjelölt neve is szóba került.

2. Ekkora mellényhez nem is hiányozhatnak a Sóvárgó Szóbajöhetők. Meg a kibiceik.

3. Véget vetne a hipermarketek vasárnapi nyitva tartásának a képviselőház mezőgazdasági bizottsága: az alsóházi testület már májusban részévé tenné az áruházláncok működését szabályozó etikai kódexnek a hétvégi nyitvatartási rend ezirányú korlátozását. Akezdeményezés célja, hogy támogassa a hazai mezőgazdasági termékek értékesítését az élelmiszerpiacokon.

3. Áthidaló megoldás lehetne, hogy a nagyáruházak kinyithassanak ugyan vasárnap, de kötelezően csak hazai mezőgazdasági termékeket árulhatnának. A többi árut szigorúan csak pult alól...

4. Válókeresetet nyújtott be a nagyváradi bíróságra Tőkés Edit, Tőkés László volt püspök, jelenlegi EP-képviselő, az EMNT elnökének felesége.

Tőkés Edit keresetében számtalan szerelmi kalanddal és a családja „terrorizálásával” vádolja férjét. A nagyváradi bíróság az első tárgyalást május 12-re tűzte ki. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke a válópert élete legnagyobb próbatételének tartja, fivére, Tőkés István nyílt levélben támadja sógornőjét, nem zárva ki a securitates együttműködés lehetőségét sem személyével kapcsolatban.

4. Nem hiszem, hogy ezt az ügyet Győzike-féle valóságshow szintjén kellene kezelnünk. Ezért: No comment.

5. Elutasította a szenátus a tanügyminiszter elleni egyszerű indítványt: 65 szenátor tartotta megfelelőnek Funeriu tanügyi reformját, 51-en vélték nem megfelelőnek. Az RMDSZ támogatja a változtatásokat magába foglaló reformtervezeteket, mivel az kedvező a magyar oktatás, valamint a központosítás lebontása szempontjából.

5. Egy reform, amit a többség jónak tart, az eleve csak rossz lehet, mert nem érinti a lényeget, amihez az érdekek kötődnek.

6. A munkanélküliségi ráta 8,36%-ra nőtt március végére, ami enyhe növekedést jelent a februári 8,30%-os rátához képest. Az Országos Munkaerő Ügynökség adatai szerint 765 285 fő a hivatalosan regisztrált állástalan személy. A munkanélküliek 60,4%-a részesül segélyben. Tavaly márciusban 5,6% volt az állástalanok aránya. A legalacsonyabb munkanélküliséget Bukarestben (2,53%), Ilfov (2,85%), Temes (4,5%) és Bihar (6,45%) megyékben regisztrálták, a legmagasabbat Vaslui (15,31%), és Mehedinti (14,41%) megyékben. Kovászna megyében 12,23% volt a munkanélküliségi ráta, Hargita megyében 11,34%, Maros megyében 8,53%.

6. Ezeket a rátákat a hivatalosságok általában mindig szépíteni, sminkelni szokták. Ha ennek ellenére is romlanak a mutatók, akkor ott tényleg nagy baj van.

7. A szociális segélyben részesülő személyek száma meghaladja a dolgozó lakosság számát: előbbi kategóriához 9,5, utóbbihoz pedig mindössze 9 millió személy tartozik - derül ki az Országos Statisztikai Intézet felméréséből. Összesen 50 típusú segély létezik, ezek kifizetésére 2,4 milliárd eurót költ évente az állam. A fogyatékosoknak járó segélyben részesülők száma 18 év alatt több mint 500 ezerrel nőtt. 1992-ben 80 ezer súlyos fogyatékossággal élő személy szerepelt a nyilvántartásba, mára számuk meghaladta a 600 ezret.

7. És a mindenféle kéregetőket, tolvajokat, szélhámosokat ki számolta össze? Ők is a „szociális” segélyezettekhez tartoznak, vagy a „dolgozó” lakossághoz?

8. A belső ellenzék távolmaradása mellett rendezi tisztújító közgyűlését Gyergyószentmiklóson a Magyar Polgári Párt, várhatóan Szász Jenőt újraválasztják az alakulat elnökévé. Az MPP Bihar megyei szervezete, mely Szász ellenfelének számít, távol marad az ülés munkálatairól. Tőkés László Szászt „politikai ámokfutónak, felelőtlen akarnoknak” nevezte, utóbbi szerint nincs szükségük az EP-képviselő erkölcsi kioktatására.

8. Így igaz: egy párt szuverén joga saját magát olyannak ítélni, amilyennek csak akarja. De az EP-képviselőnek is szuverén joga véleményt mondani mindarról, ami az Unió határain belül esik. Sőt, arról is, ami azon túl van. Vagyis mindenről.

9.Erős a román nemzet, így nem kell aggodalmaskodni amiatt, hogy egy kisebbség nyelvén tanítanak egy tantárgyat” - jelentette ki Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter tegnap, az ellene benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány vitáján. „Az a hír járja, hogy hiba volt engedélyezni a történelem és a földrajz tantárgyaknak a kisebbségek nyelvén való oktatását. Én úgy gondolom, hogy egy erős, magabiztos nemzetnek nem kell ilyesmi miatt aggódnia. Úgy gondolom, hogy erős nemzet vagyunk, mert nemzeti kisebbségekkel élünk együtt. A diverzitás pedig erősíti Romániát. Művelni és tisztelni kell, és az ebben rejlő lehetőségeket ki kell aknáznunk. Így erős nemzetté válunk, nem pedig egy félelmekkel teli nemzetté, amely a mások jogainak korlátozására törekedik. Ez a saját, és a pártom meggyőződése, egyaránt” - jelentette ki Funeriu. A bizalmatlansági indítványt a szenátus egyébként elutasította: a 69 szükséges voks helyett csupán 51 gyűlt össze.

9. Olyan jól hangzik, hát higgyünk neki... Hátha komolyan is gondolja.

10. Uniós pályázati pénzből újítják fel a dévai várat - a munkálatok kivitelezésére vonatkozó szerződést írta alá a helyi önkormányzat és a Hunyad megyei regionális fejlesztési ügynökség. A dévai önkormányzat és a Hunyad megyei tanács által benyújtott pályázat nyomán a város közel 38,5 millió új lejt nyert a vár felújítására. A pénzből a kettes és hármas számú várrészlegeket újítják fel. A dévai vár egyes számú részlegének felújítása már 2008-ban elkezdődött, a munkálatokat az önkormányzat saját anyagi forrásaiból finanszírozza.

10. A dolognak már csak azért is sikerülnie kell, mert annak idején Kőműves Kelemen és a brigádja elvégezték a munka dandárját, s a vár azóta is áll...

2009. május 2., szombat

Spanyolviasz helyett (12)


Eső után a világ

"Az őszinteség a nincstelen emberek egyetlen kincse."
(Alexandre Dumas)

"Igazat szólj, s akkor nem kell észben tartanod semmit."
(Mark Twain)

Az igazmondás addig nehéz s gyötrelmes, amíg csak ábrándozik róla az ember, de még nem gyakorolja. Miként az úszás tudománya, amíg nem hullámzik előttünk a víztükör, amit majd széles karcsapásokkal át kell szelnünk. Pedig... egy pillanat az egész, zuhanó testünk kétfelé csapja a csattanó vizet, s attól kezdve mi már az őszinteség habjain hánykolódunk, és meglepődve tapasztalhatjuk, hogy nem is olyan kellemetlen állapot, amiben leledzünk, mintha mindig is nyakig merültünk volna az igazmondás medencéjébe, amely tiszta, akár egy tavaszi reggel, amikor eső mosta le a világot; minden a maga telt, természetes színében ragyog, a fény az fény, az árnyék az árnyék, sehol semmi tekintetet zavaró pára- vagy ködfolt, a lehető legtávolabbra látni... és a biztonságnak az az érzése, ami semmihez se mérhető! Egyszerűen: át kell élni!

(Megjelent az Előre Vasárnap c. mellékletében, a nyolcvanas évek vége felé)

Fotó: Nagy P. Zoltán / Szaltó

2009. május 1., péntek

Spanyolviasz helyett (11)


Zene, füldugóval

"Szabad csak az, akiben van erő lemondani összes többi vágyáról, hogy egyetlen egyben testet öltsön."
(Makszim Gorkij)

"Szabadságunk a hasznosság mélységes meggyőződéséből fakad."
(Frédéric Joliot-Curie)


Hányan és hányan ábrándoznak - gyermeki együgyűségükben - a szabadságról úgy, mintha az a teljes gyeplőtlenség, a zabolátlanság állapota lenne, amelyben, miként a hírhedt londoni Hyde Parkban, mindenki azt csinál, amihez éppen kedve szottyan, s ezen nem botránkozik meg senki.

Engem az ilyen szabadság a karmester nélküli zenekari muzsikára emlékeztet, amikor minden egyes zenész más-más partitúrából játszik, és úgy, ahogy neki tetszik, fittyet hányva az elviselhetetlenségig fokozódó kakofóniának, a zűrzavarnak, amit legfeljebb ha füldugóval képes az ember túlélni; ám miféle zene az, amit még az is átall hallani, aki produkálja?!

Az értelmetlen lehetőségek barázdáiba kár az akarat és tehetség magvait elpazarolni. Úgy sem hajt ki belőle semmi, vagy ha olykor mégis, hát szörnyű, torz virágait látva egy percnyi kételyünk sem lehet a termést illetően.

(Megjelent az Előre Vasárnap c. mellékletében, a nyolcvanas évek vége felé)

Keller Emese karikatúrája

2009. április 30., csütörtök

Spanyolviasz helyett (10)


Öt perc

"A hazugságot nehezebb hallgatni, mint mondani."
(Török közmondás)

"Nem az a hazugság ártalmas, ami megfordul az ember fejében, hanem az, ami megül ott és gyökeret ereszt."
(Francis Bacon)

Amikor mondjuk: - mily árnyalatnyi, alig észrevehető eltérés van a két ösvény között!
Az előbb még, biztosan tudjuk, az igazság szűk csapását tapodtuk, majd az egyik lábunk enyhén letérő, később visszaoldalgó leágazásra tévedt, mondhatjuk, megbicsaklott csupán, nem elég biztonságos az alig lépésnyi széles sáv, amelyen elindultunk; vigasztaljuk magunkat, hogy nem az időszakos eltévelyedések, a pillanatnyi megszédülések a jellemzők, hanem a fő csapás, amit követünk; és annyira szeretnénk, ha mindenki ugyanígy látná vonulásunkat...

De amikor halljuk: - igazságérzetünk azonnal borzolódik, hogy az illető egyáltalán elkalandozni merészel, fülünket sérti az elcifrázott dallam, egy hamisan játszott partitúra, vagy mint egy éles késsel végigkarcolt táblaüveg hátborzongató szisszenése; a szégyen egyenesen bennünket öl, mintha mi követtük volna el az elkövethetetlent, a történtek értelmét latolgatjuk, és mintha fölöslegesnek tűnne a szánalmas hamiskodás; szívből elhatározzuk, hogy mi ilyet semmi szín alatt nem tennénk...

Amikor benne van, az ember akarva-akaratlan, szinte jószántából elfogadja egy vonatfülke rossz szagú levegőjét. Amikor kintről lép be, hirtelen megtorpan, mintha lövés érte volna: ő öt percet se tudna egy olyan szörnyű helyen kibírni...

Aztán az öt perc eltelik.

(Megjelent az Előre Vasárnap c. mellékletében, a nyolcvanas évek vége felé)

Balla József festménye

2009. április 29., szerda

Spanyolviasz helyett (9)


Ikrek

"Ha a szem nem kíván látni, se fény, se szemüveg nem segít rajta."
(Német közmondás)

Egykori osztályunkba járt egy ikerpár, s tanáraink többsége egyszerűen képtelen volt megkülönböztetni egyik testvért a másiktól.

Nekünk ez sehogy sem fért a fejünkbe, hiszen előttünk nyilvánvaló különbségek egyénítették két társunkat; egyiküknek borsószemnyi anyajegy barnállott ajkának jobb sarka fölött, a másiknak nem. Az egyik testesebb, izmosabb volt, a másik törékenyebb, véznább. Az egyik mutálás előtti gyerekhangon szólalt, a másik javában átváltott már holmi mackós dünnyögésbe.

Úgy gondoltuk: ha ennyi eltérés után se tudja valaki megkülönböztetni a fiúkat, az egyszerűen - ostoba!

Pedig hát a tanáraink nem voltak ostobák. Éppen csak, mivel ők nem kizárólag egyetlen osztály, hanem egy egész iskola diákságának heterogén arcképcsarnokában kellett hogy eligazodjanak, nem vették maguknak a fáradságot, hogy az ikrek különös ismertetőjegyein külön is eltöprengjenek. Egyszerűen, leírták magukban a problémát, mint olyat, ami vel fölösleges törődni. Így kaptak lábra aztán a macska-egér harchoz hasonlatos, emlékezetes konfliktushelyzetek tanáraink és az ikrek között.

Egyes tanárok például, feleltetéskor, mindkettőjüket felszólították. Csakhogy az ikrek egy óvatlan pillanatban - mert felváltva, pontosan beosztott rend szerint tanultak - helyet cseréltek, s a "szolgálatos" testvér kétszer darálta el ugyanazt a leckét. A katedrán ülő gyanította, hogy módszere nem a legtökéletesebb, ezért a következő alkalommal már egy időben szólította ki őket a tábla elé, hogy mindvégig szem előtt legyenek. Az ikrek, természetesen, abből a kutyaszorítóból is megtalálták a kivezető utat, s a tanári cselek kifinomodott sora rednre fennakadt a diáktalálékonyság kikezdhetetlen pajzsán.

Ma már, felnőtt ésszel, tudva tudom: tanáraink igazából nem is nagyon akartak a "rejtély" mögé látni. Nemrégen megtartott, harminc éves érettségi találkozónk egy meghitt pillanatában egykori rettegett tudorunk bevallotta: ijesztő pontossággal emlékezik egy dolgozatírásunkra, amikor én például meg voltam győződve arról, hogy sikerült éberségét kijátszani, s a leckefüzetből isnpirálódnom. pedig ő, onnan, a katedráról, mindent látott. és hallgatott. Hogy miért, azt csak ma árulta el: hirtelen helyettem is elszégyellte magát.

(Megjelent az Előre Vasárnap c. mellékletében, a nyolcvanas évek vége felé)

Keller Emese rajza

2009. április 28., kedd

Spanyolviasz helyett (8)


Ítélet születik

"A bölcs ember maga fölött ítélkezik."
(Albán közmondás)

Nem is kívánhatunk eszményibb ítélőszéket az önnön lelkiismeretnél. Hiszen minden együtt van: vádló, védő, jegyző, törvénszéki ülnök, tanúk, elnök, nézőközönség...

Mindenki tudja a feladatát, jól ismeri a per főszereplőjét, a tényeket, az összefüggéseket, a súlyosbító, illetve az enyhítő körülményeket. Jól ismeri ugyanakkor a törvényt, s nem vezeti elvakult bosszúállás, kicsinyes gyűlölködés...

Egyetlen "hátránya" van az ilyen önkiszolgáló ítélkezésnek: a szertartás szereplői közül egyiket se lehet átverni. Mindenki kénytelen "az igazat, és csakis az igazat" mondani. Nincs hamis tanúzás és nincs megkent védőügyvéd. Nincs lekenyerezett jogtudor és nincs ravasz tollú jegyző...

Minden poszton mi állunk: magunkkal szemben, illúziók nélkül. Nincs miért kételkednünk:

igazságos ítélet születik.

(Megjelent az Előre Vasárnap c. mellékletében, a nyolcvanas évek vége felé)

Bencsik János rajza

2009. április 26., vasárnap

Táltosi rangban

(A járda szélén című sorozatból. Előre, 1986)


Hetek óta figyelek egy lovat. Legel.

Persze, nem a nagyváros szívében, de nem is urbánus terjeszkedésén túl, ahol már csak a névtábla őrzi az agglomeráció hangulatát.

Nem szabad mezőn bóklászik a vedlett, szögletes formájú, inkább a ló karikatúrájára emlékeztető állatocska, hanem tömbházak között telepített zöldben, ahol perzselő nyarakon a szórófejes, körbe forgó öntözőberendezés enyhet adó cseppjei jelentenek menedéket a biztos pusztulásból.

Legel tehát a lovacska, unottan és egykedvűen, rágja a hó alá menendő - ha egyáltalán megtisztel vele ez a tél! - kemény fűtorzsák maradékát, a helyenként ottfelejtett sarjat.

A gyepterület mellett lakóközösségi parcellák kerítéssel leválasztott, letarolt sávjai. A különbség alig észrevehető a kint és a bent között; csak egy-egy ottfelejtett, idővel s talajmenti fagyokkal dacoló káposztafej jelzi, hogy hát mégis, ő kerítésen belül van, míg a világ többi része - a tömbházak, az autógumiktól csikorgó utak, az emberek, a gyerekek s velük együtt a lovacska is - kívül rekedt a mindent adó kertből... Odébb futópaszuly indái zizegnek a szélben kupacba gyűjtve, biztosan elfelejtettek alája gyújtani, s valahol oldalt dülöngélő, lefosztott kukoricakórókat nyálaz a fővárosi tavak felől előnyomuló köd. Van aztán ott még szanaszét heverő karalábélapi, vinettaszár, elfonnyadt murokzöldje... Amint az itt gazdáskodó lakók betakarították ősszel a termésüket, mintha megfeledkeztek volna a többi tennivalóról, hiszen a gazdálkodás sohasem áll meg a begyűjtésnél, örökös gond az, és véget nem érő tánc, akár csak a természet és az idő körforgása mivelünk s körülöttünk.

A látszólagos kihaltság fölött pedig mintha csak a lovacska silbakolna, egykedvűen lesütve a szemét, csupán a silány kóstra összpontosítva; hogy aztán éjszakára ő is odahagyja szándéktalan őrhelyét...

Mert mihelyt sötétedik a város fölött, alacsony, fülessapkás öregember szokott érte jönni. Körüljárja, megnézegeti, hogy maradt-e legelnivaló a lova közelében, s egyúttal kiválasztja a másnapi körzetet néhány lépéssel odébb. Ezután a nap közben produkált trágya mennyiségét egzaminálja, jobbról is, balról is becsülgeti a halmot, s eltűnik néhány percre a tömbházak irányában. Nemsokára lapáttal a vállán tér meg. Nyomában szemüveges, gömböz formájú férfi csörtet szuszogva, festékfoltos tréningruhában, s dülledt halszemével kitartóan szemléli, amint az öregecske, félig-meddig már az est mindent befedő palástja alatt, a felgyűlt kupacot kimmért mozdulatokkal átalveti az alacsony sövényen, a letarolt parcellára.

Egy héten át legel ott a lovacska körben, a kerítés mentén, amíg akad valami pusztítani való. Egy héten át minden este szorgalmasan a kerítésen túőlra mentődik egész napi igyekezete, miáltal ő is jóllakik, s a lakóközösség földje is megkapja a szükséges tápanyagot. mert úgy gondolták, magyarázza a lapátolás szemlélése közben a tréninges gömböz, látván, hogy szívesen időzök el az esti szemrevételezésnél, szóval az a számításuk, hogy a "trágyatermelés" környező lehetőségeinek teljes kimerítésével az egész mindenséget - beleértve a parcellán felejtett őszi hulladékot is - beforgatják ekével a földbe, feljavítás céljából. Az eke elé, természetesen, ugyanazt a lovacskát fogadták föl, s minden tökéletesen ki van számítva, mert például, amíg a ló szánt, hát enni is kell hogy kapjon ugye, s ha már eszik, "termel" is, ami szintén a barázdát hízlalja...

Aztán, amikor a lapátolásnak vége, az öreg mondja fel röviden, hogy a várostól valahányadik falucskában lakik, amelynek lakói hagyományosan fuvaros emberek, ő viszont fuvarozás helyett ("hát lehet ezzel a szerencsétlen jószággal fuvarozni, hát mondja meg!") erre adta a fejét: várostelepi kertek talajfeljavítását vállalja, hosszú évek óta, a mellette kitartó segítőtárs lehetősége és kapacitása szerint. Így aztán nem fő a feje lova táplálása miatt, nap közben pedig, amíg az állat "szolgálatban" van (így mondja: la serviciu...), ő maga nyugodtan nézhet a dolgai után odahaza, az mtsz-ben...

Egyszóval, minden ki van számítva: idő, lehetőség, egyéni és társadalmi haszon.

Aminek a fejében lovacskánk kitartóan legelész a tömbházak között, mint a természet körforgásának kiszolgált, de fáradhatatlan obsitosa. Ma itt, holnap ott tűnik föl göthös, sebhelyes kis alakja, mely annyi odaadással gyámolította már az emberiséget, hogy bátran kiérdemelné a táltosi rangot.

Fotó: Fadgyas Tibor

2008. december 22., hétfő

Spanyolviasz helyett (7)


Egyetlen arcunk

"A meggyőződés, hogy másoknak tetszünk, gyakran válthat ki visszatetszést." 
(La Rochefoucauld)

"Nehéz valakit úgy megítélni, ahogyan ő szeretné." 
(Vauveargues)

Naponta megnézem magam a tükörben; ha máskor nem, borotválkozás idején biztosan. Ismerem hát a velem farkasszemet néző arcot, akár a parasztember a kaszálóját, amelyen minden egyenetlenségnek, szabálytalanságnak, madárfészeknek, rejtett furcsaságnak tudja - akár behunyt szemmel is - a pontos helyét.

Mindenkinek az az egy arca van, amely visszanéz reá, természetes hát, hogy ragaszkodik hozzá és igyekszik lehetőleg rokonszenvesnek látni. Elnézi neki a múló pörsenéseket, a szeszélyesen hálót szövő ráncokat, a kialvatlanság püffedéseit, az esetleges bibircsókokat és kiirthatatlan szőrpamacsokat, a májfoltokat...

De ne lepődjünk meg azon, hogy másoknak rendszerint nincs se alkalmuk, se türelmük fejlődésében megcsodálni arcunk teljes metamorfózisát. Az embereket általában a saját gondjuk foglalja le, miközben futó pillantást vetnek ránk. Ők annyit látnak belőlünk, amennyit mi is látunk másokon: ama közmondásos szálkát, sokszoros nagyításban, feledvén a saját gerendát, ami pedig távolra is jócskán ellátszik...

Cseke Gábor

Illusztráció: Tükrözés * Fotó: Bálint Zsigmond

2008. december 21., vasárnap

Spanyolviasz helyett (6)


Ikervakság

"Ha a szem nem kíván látni, se fény, se szemüveg nem segít rajta. 
(Német közmondás)

Egykor az osztályunkba járt egy ikerpár, s tanáraink többsége egyszerűen képtelen volt megkülönböztetni egyik testvért a másiktól.

Nekünk ez sehogy se fért a fejünkbe, hiszen előttünk nyilvánvaló különbségek egyénítették két társunkat: egyiküknek borsószemnyi anyajegy barnéállott ajkának jobb sarka fölött, a másiknak meg nem. Az egyik testesebb, izmosabb volt, a másik törékenyebb, véznább. Az egyik mutálás előtti gyerekhangon szólalt, a másik javában átváltott már holmi mackós dünnyögésbe.

Úgy gondoltuk: ha ennyi eltérés után se tudja valaki megkülönböztetni a fiúkat, az egyszerűen - ostoba!

Pedig hát tanáraink nem voltak ostobák. Éppen csak, mivel ők nem kizárólag egyetlen osztály, hanem egy egész iskola diákságának heterogén arcképcsarnokában kellett hogy eligazodjanak, nem vették maguknak a fáradságot, hogy az ikrek különös ismertetőjegyein eltöprengjenek. Egyszerűen leírták magukban a problémát, mint olyat, amivel fölösleges törődni. Így kaptak lábra aztán a macska-egér harchoz hasonlatos, emlékezetes konfliktushelyzetek tanáraink és az ikrek között.

Egyes tanárok például, feleltetéskor mindkettőjüket felszólították. Csakhogy az ikrek egy óvatlan pillanatban - mert felváltva, pontosan beosztott rend szerint tanultak - helyet cseréltek, s a "szolgálatos" testvér darálta el ugyanazt a leckét. A katedrán ülő gyanította, hogy módszere nem a legtökéletesebb, ezért egy következő alkalommal már egyszerre szólította ki őket a tábla elé, hogy mindvégig szeme előtt legyenek. Az ikrek, természetesen, ebből a kutyaszorítóból is megtalálták a kivezető utat, s a tanári cselek kifinomodott változatai rendre fennakadtak a diáktalálékonyság kikezdhetetlen pajzsán.

Ma már, felnőtt ésszel, tudva tudom: tanáraink igazából nem is nagyon akartak a "rejtély" mögé látni. Nemrégen megtartott véndiák találkozónk egy meghitt pillanatában egykori rettegett tudorunk bevallotta: ijesztő pontossággal emlékszik egy dolgozatírásunkra, amikor én például meg voltam győződve, hogy éberségét sikerült kijátszani, s a leckefüzetből inspirálódhattam. Pedig ő, onnan, a katedráról mindent látott. És hallgatott. Hogy miért, azt csak ma árulta el: hirtelen énhelyettem is elszégyelte magát!

Cseke Gábor

Illusztráció: Önmagammal * Fotó Imreh Albert

2008. december 20., szombat

Spanyolviasz helyett (5)


Fél élet

"Ha mindenem megvan, amire vágyok, mindjárt az az érzésem, hogy semmim sincsen." 
(Jules Renard)

Eszembe jut megboldogult matematika tanárom, amikor a középiskolássá válásunk előtti években irigylésre méltó türelemmel próbálta megértetni velünk, miben is áll a plusz-mínusz végtelen; hogy a semmi tulajdonképpen ugyanazt jelenti, akár a minden, mert mindkettő a beláthatatlanság tartományát jelöli. Becsületére legyen mondva, a jó öreg mindent megpróbált, de nem sokra jutott velünk.

Nem fért ugyanis a fejünkbe, hogy létező dolgok végtelen halmaza hogyan lehessen azonos hiányzó dolgok végtelen sorával?!

Tegyük föl, hogy igaza van, akkor viszont mivel magyarázható, hogy a legtöbb ember mégis inkább a mindent igyekszik megszerezni magának, s nem a semmi érdekében buzgólkodik?

Egyazon minőség két pólusa, színe és visszája, nappala és fehér éjszakája, szerelme és gyűlölete, keserédes íze fér meg s tételezi egymást benned, titokzatos plusz-mínusz végtelen!

Tanár úr, ha kissé későn is, de megértettem a leckét! Csak egy a baj: ehhez el kellett telnie több mint egy fél életnek.

Rivalda

"Ahhoz, hogy becsületesnek tűnj, annak kell lenned."
(Francia közmondás)

Megismerkedek valakivel. Kezet fogunk. Méregetjük egymást. Szeretnénk megfejteni a másik lényegét. Az arc, a külső burok sok mindent takar: vágyakat, ösztönöket, csapongó gondolatfoszlányokat, életfolyamatokat, gyülemlő gyarlóságokat.

Az eleven, vidám ember természetesen, nehezen rejti el önmagát, képtelen hosszú távon álmos savanyújóskaként viselkedni. De a búvalbélelt lélek se fegyverez le több sikerrel, kölcsönvett vigyorával.

Amilyen szerepet egy életen át zokszó nélkül el tudunk játszani - azok vagyunk. Ezért fölösleges színlapot írni életünkhöz, és fölösleges a szereposztás is. Nincs szükség se maszkmesterrem se öltöztetőre, de kellékes, függönyhúzó, súgó se kell. Színpad sincsen és szünet sincs.

Az élet színjátékát csak utólag lehet megírni.

Cseke Gábor

Illusztráció: Mutatvány a Szent Anna-tónál