 |
| Bodor Zsolt: Téli dermedtség |
1994-ben a Romániai Magyar Szó Szabad szombat c. hétvégi mellékletében közöltünk két verset Mézes Etelkától, az alábbi pár beajánló sorral:
"Mézes Etelka nem tartozik azon tollforgatók közé, akik bekerültek a lexikonokba. Egész egyszerűen azért nem, mert nagyjából csak a saját örömére / bánatára írt verset. A Köröskisjenőn élő asszony már a harmincas években is tollat fogott, s ahogyan jónak gondolta, úgy vetette papírra érzéseit. Műkedvelőségében is figyelemreméltó néhány alkotása. Tétován beküldött bemutatkozó darabjai közül egy 1972-es és egy 1993-as alkotást közlünk. Kései bátorításként. "
Azóta Mézes Etelka nevével csak egyszer találkoztam az erdélyi sajtóban: tésztarecepteket küldött be Kisjenőről a Nyugati Jelennek, melyeket a szerkesztők szorgalmasan közzé is tettek. (Cseke Gábor)
Virágvasárnap
Kezedben szentelt barkaág,
Ajkadon esdő, hő imák...
Hozsannázol te is a néppel
És részt veszel az ünneplésben.
És holnap Krisztust megfeszíted,
Eszméidet pokolra hinted
Más Istent keresel magadnak
S vége a virágvasárnapnak.
(Köröskisjenő, 1972)
Séta a hóban
Járok a csendben
a havas magányban
szívdobogásom hallgatom.
Semmi nem mozdul,
az ág se rezdül
- Egy halott madár
fekszik a havon...
(Köröskisjenő, 1993)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése