 |
| A Hintz-féle patika sarpképülete |
(Séták a napló mentén)
Amíg egy kissé megbarátkozunk Angéla személyiségével és írásmódjával, s hogy ne essünk további hasonló tévedésbe, mint az a "20 kiló" esetében történt, induljunk el a naplóba beírtak fonala mentén. Még akkor is, ha úgy találjuk első látásra, hogy az Angélával történtek közhelyszerűek, érdektelenek, megtalálhatók minden leányregényben, amelyben a cselekmény egy leánynevelő intézet szigorú belső világának bemutatásával indul.
Most sincs ez másképp. Talán csak az a helyzetben a különleges, hogy egy olyan esztendő eseményeit kell a napló alapján rekonstruálnunk, amely az illető személyiség utóélete, életének emlékezete alapján nem is létezik, amit életrajzírói töröltek a biográfiából azzal, hogy időnap előtt az iskola végzettjének nyilvánították, illetve férjhez adták ahhoz a fiatalemberhez, aki a valóságban még csak tisztes távolságból, érdeklődő ifjoncként mutatta ki ébredő rokonszenvét a tanítóképző tanulója iránt - amint majd meglátjuk, nem is reménytelenül.
"Febr. 10. Voltunk sétálni a főtéren, láttam 2-szer, Hintz [neves kolozsvári patikus család, gyógyszertáruk a Főtéren állt - sz. m.] előtt s visszajövet a tanácsház előtt állott. Csak már holnap dél lenne! Most már nem zúgolódom.
Febr. 11. Semmi nevezetes esemény, még sétálni sem voltunk, h. teljes legyen az egyhanguság. Feleltem fizikából. Kaptam a városból sonkát stb...
Febr. 12. Csak hogy megint kijuthattam a városba a szabad levegőre. Hozzá a színházba! Gyönyörú egy darab az a Cigány! De még annál szebb volt, mert a végén láttam... Ha jó a vége, minden jó.
Febr. 13-án. Mégis csak jó gyerek, mert betartva szavát, eljött a theológiára. De vajjon igazán azért jött, amiért akkor mondta?...
Febr. 14. Voltunk egy gyönyörű képkiállításon.
Febr. 15. Voltunk sétálni, nem volt jó. Az egész nap semmit nem ér.
Febr. 16. A szokott egyhanguság. Nem voltunk egész nap ki a házból. Sétálni sem vittek. Oly gyönyörű tavaszi idő van, h. nem jön az embernek, h. tanítást írjon.
Febr. 17. Voltunk sétálni. De semmi különös dolog nem történt. Csomag.
Febr. 18-án. Gyak-ban voltam, egész nap nem kaptam ki. Ez pedig a ritka esetek közé tartozik. D.u. voltunk .... Lajos Messinai földrengés előadásán. Érdemes volt elmenni, abban a tekintetben, h. szép képeket, felvételeket láttunk a földrengésről, de máskülönben nem. Este rossz kedvem volt, mert Feri k. a. minden ok nélkül leszidott. Azért sírtam leginkább, hogy másnak az olyasmit fel sem veszi, amit nekem felró. De még 4x7, s akkor az én drága Édes Anyám visszaadja otthoni kedvemet.
19. Elmarad a séta s önképzőkör is. Este kimentem Iduskával s megvettem a cipőt, a szalagot a bálba. Mához 1 hét vajjon mi lesz?.... Nem jöttem be, hanem kinn maradtam I-nál.
Febr. 20. Megint egy jó s mégis rossz napra virradtam! Jó, mert hiszen künn voltam I-nál s ott volt... De be kellett jönni, s az volt a rossz!...
 |
| A Bocskai-ház |
Febr. 22. U. ott sétáltunk, láttam 2-szer.
Február 23. Nem voltam künn a házból, illetve intézetből. Sétálni sem mentem, mert a hajam megmostam s nagyon kócos volt. Józsa n. nagyon haragos.
Febr. 24. Kaptam otthonról csomagot. Nagyszerű! Iduskától is kaptam levelet. Mit izenek Neki?... Nem voltam sétálni megint.
Febr. 25. Semmi érdekes.
Febr. 26. Eljött végre a bál napja. Az én első bálom, a határozott, kimondott bál. Nagyszerű, felségesen telt az idő, de 1 valami miatt mégsem volt teljesen jó, hiszen nem volt ottan Ő... De ez még csak megnyugtat... Szót fogadott ő nekem! A bálban rettenetes sokat táncoltam, valóságos kis boszorkánynak neveztek,s azt mondták, h. igen is el vagyok kapatva. S gyönyörködtek a táncomban, s addig míg én táncoltam, az állandó táncosaim nem táncoltak. Reggel 1/2 7-ig voltunk ott. Csak már itt lenne szombat, mert attól a... szombattól még többet várok. Istenem, bár úgy lenne!"
(Folytatom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése