 |
| Körmendy Kálmán, a szegedi színház későbbi színésze 1910-ben Kolozsváron játszott |
(Placet)
A kellemes szünidei időtöltés után Angéla vissza kell hogy szokjék az intézeti szürke napokba. Ezért nem csodálkozom, hogy április 9-éig az egyetlen említésre méltó esemény, hogy egyik nap gyakorlaton voltak. Kilencedikén viszont váratlanul színházlátogatás lehetősége adódik.
"A Himfy dalai-t adták. Pataky is jól játszott. Mikor jöttünk haza, rettenetes eső szakadt a nyakunkba. -
Ápr. 10-én eljött az én 2-ik vasárnapom is! Kiengedtek, másnap reggelig, pedig az nagy dolog, mást senkit nem engedtek ki addig. D. u. nagy lázam volt s nem volt jó kedvem. De később az is megjött. Este vacsoránál közöttünk ült, két testvér között. Mi lesz vajjon nyáron? Istenkém, segíts!
Isudkának horgoltam egy kis tálca terítőt. S még sok mindent kapott a névnapjára.
Ápr. 11-én. Reggel jöttem be... Ünnepélyünk volt. Kovács t. ur virágos szavakkal mondott egy szép beszédet.
Ápr. 12. Valahogy meghűlt a nyakam, feldagadt s most fáj. Istenem, segíts meg, hogy ne legyen semmi bajom! A lányok be akarnak vinni a betegbe, de én nem megyek, pedig még megadom az árát. Vajon mit hoz a holnap?
Ápr. 13-15. Benn voltam a betegszobában. Istenkém, milyen más lenne otthon, hol szeretettel ápolnának. De itt... Istenkém, csak már...
Ápr. 15. Próbatanításunk van, rettenetesen félek. De eltelik ez a nap is!
(...)
Ápr. 19. Írtam egy levelet a sógorom névnapjára, nagyon tetszett neki. "
E pontnál kissé félreteszem a naplót, hogy egyre erősödő gyanúmat megvalljam. Mindinkább azt kell hinnem, hogy az, akit Angéla Iduskának nevez és akihez szoros szálak fűzik mindenféle szempontból, nem más, mint a majdani festőnő édeshuga, akiből hamarosan neves írónő válik, de már a napló írása idején learatta első irodalmi babérjait. Erre utal egyrészt a fenti bejegyzés a sógornak írt levélről, de az április 10-i beszámoló is, amikor Angéla úgy beszélt szíve választottjáról, mint aki "két testvér" között ült...
"22. Próba s rettenetes félések minden oldalról.
23. D. e. voltam a gyakban. Nagyon kedves volt Juliska n. D. u. voltam színházban, a Császár katonái-t adták. Nagyon jó darab, két hamisíthatatlan jellem van benne. (Körmendy)
24. Künn voltam a városban. Jól telt volna az idő, csak szegény Dusa lázas volt, 40 fok volt a láza.
Este bekísért. Egy szép költeményt, az Imádságot írta le. -
25. N. Ilonka megvette a Körmendy K[álmán ]. fényképét, lehozta az ebédlőbe, s mutogatta az érdeklődő feleknek. A hét a további egyhanguságban telt el, csak a szombat dél rázott föl ébren alvásomból, midőn Moszat előmbe tette a hetes cédulát s fejzetül az én nevem pillantottam meg. Dehogy is lettem volna képes azt fölolvasni. Feljebb szállíttattam s ... olvasta fel azt.
Május 1-én. Végre eljött ez a hónap is, az én kedves hónapom. Nem is csoda, ha mi ezt az évszakot, a tavaszt annyira szeretjük. Hisz mi is életünk tavaszát éljük!
Istenem, Nálad van megírva minden. Hát ha éltem tavasza már elmulott s nagyon közeledem a véghez. De ugy is belenyugszom sorsomba, hisz Placet (tetszik nekem), minden ugy van jól amint azt Te intézed. - Kaptam Tubitól egy csokor szegfűt, 5 piros és 5 fehér szegfű volt benne. Megkezdődött a főhetességem. T. néni olyan helyesen beszélt velem is és Angyalkának szólított. - Egy cigány banda benn volt Józsa n-nél, olyan jókat húztak. Még táncoltam is."
(Folytatom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése