Ferenc József király szakáll változtatása
1923 március
A kolozsvári városházának tanácstermében még a hatvanas évek vége óta ott állott Ferenc József királynak életnagyságu képe Szent István király palástjával s az ő világszerte ismert Ferenc József szakállával.
Most, hogy Oláhország berendezkedik a megszállt területeken, a kolozsvári oláh városi tanácsnak is elviselhetetlen volt, hogy állandóan Ferenc József király tekinete ellenőrizze őket, kérték tehát, hogy egy ugyanakkora Ferdinánd arcképet kapjanak a helyébe.
Csakhogy ma egy akkora arckép ára milliókba kerülne, azt üzenték tehát Bukarestből, hogy alakitsák át a képet a változott viszonyokhoz képest. Előjött tehát az a festő, aki négy év óta az erdélyi magyar kulturának oláh kulturává való átmázolásával foglalkozik és jutányosan átalakitotta a királyi arcképet.
Átalakitotta pedig ugy, hogy egyszerűen levette a Ferenc József jellegzetes oldalszakállát és helyette hegyes állszakált ragasztott neki, amilyen Ferdinándnak van. A Szent István palástját azonban - mitsem tudva annak történeti jelentőségéről - érintetlenül meghagyta, már csak azért is, mert a nagy vászonterület átfestése igen költséges lett volna, arra pedig nem volt fedezet.
Azóta hát Ferenc József király az oláh városi virtsaftot Ferdinánd-szakállban kiséri figyelemmel, mintha valami oláh sziguranca-detektiv volna.
A kisántánt a magyar kérdésről tárgyalt vasárnap Sinajában
1923 július
Bécs, julius 22. * A sinajai konferencia mai ülése kizárólag a magyar kérdéssel foglalkozott. Benes cseh külügyminiszter beszámolt azon tárgyalásokról, melyeket legutóbb párisi és londoni tartózkodása alatt folytatott.
Eszerint a francia s angol kormányok érdektelensége a magyar kérdésben és a kisántánt elhatározásaihoz való hozzájárulás már eleve biztosítva van.
Ezután Nincsics szerb külügyminiszter a magyar kérdés megoldásának módozatait fejtegette.
Az erre vonatkozó megbeszélést, mely formális határozat nélkül végződött, hétfőn folytatják. Beavatott diplomáciai körök véleménye szerint a sinajai konferencia után kollektiv jegyzéket intéznek a magyar kormányhoz, mely közölni fogja, mily föltételek alatt hajlandó a kisántánt a magyar kölcsön ügyét támogatni.
Árvalányhaj gyűjtése háziipari célra
1923 augusztus
Az alföldi pusztákon és erdeinkben vadon termő árvalányhajat nemrégen még szobadísznek használták fel, mint a költemény mondta: süveg mellé bokrétát kötöttek belőle.
Ebben a felfordult világban az árvalányhaj értéke, keresettsége is emelkedik.
Külföldre keresik. Kulturállamokban a női kalapok díszítésénél tilos a madártoll használata, mert sok hasznos énekesmadár pusztulását okozta a hölgyek hiúsága. Élelmes emberek az árvalányhajat kalapdíszítésre használják fel madártoll pótlásaként. Innen van a nagy kereslet. Gyermekek, munkaképtelenek vagy munkanélküliek szép jövedelmet szerezhetnek abból, ha az árvalányhajat összegyűjtik. (S.)
Egy magyar, aki románnak hirdette magát
1923 szeptember
Csiki János iklódi gazdász 1921. május 26-án egy korcsmában mulatott. Iszogatás közben a politikára terelődött a beszéd és Csiki ennek során szidalmazta a magyarokat, kijelentette, hogy visszamegy Erdélybe és ha a magyarok esetleg oda akarnának bevonulni valaha, kész lenne fegyveresen is résztvenni a magyarok elleni küzdelemben.
A királyi ügyészség az állam és társadalmi rend felforgatására irányuló büncselekmény cimén emelt ellene vádat. Most vonta felelősségre Csikit a büntető törvényszéken Kraysell Miklós dr. itélőtáblai biró tanácsa.
A vádlott azzal védekezett, hogy résztvett a budaörsi ütközetben és annyira ennek hatása alatt állott, hogy a mikor a korcsmában az asztalánál ülő ébredők a királyt kezdték szidalmazni, mintha a magyarokat szidalmazta volna.
A kihallgatott tanuk nem igazolták a vádlottnak ezt az állítását és a büntető törvényszék bűnösnek mondotta ki Csiki Jánost és kétévi fogházra itélte. Az ügyészt inditványára egyben elrendelte azonnali letartóztatását.
Eltemették a magyar Hiszekegy költőnőjét
1923 november
Vasárnap délben tizenkét órakor helyezték örök nyugalomra Papp-Váry Elemérné irónőt, a magyar Hiszekegy költőnőjét, a Kerepesi-temetőben. A halottat a Kerepesi-temető külön halottasházában ravatalozták fel. A hatalmas koporsót a magánosok, egyesületek és intézmények számos koszoruja boritotta.
A halottasház és a sirhely közötti utvonalon a cserkész csapatok, továbbá a főiskolai ifjuság és a középiskolai tanulók küldöttségei álltak sorfalat. Ott volt a temetésen az elhunyt gyászoló családján kívül a kormány képviseletében Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, a nemzetgyűlés képviseletében Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke, a főváros képviseletében Folkusházy Lajos alpolgármester, Abauj vármegye küldöttsége, Putnoky Sándor és Nemes Bertalan nemzetgyűlési képviselők vezetésével, a Nemzeti Szövetség képviseletében Perényi Zsigmond báró és Ocskay László a Hangya Szövetkezet igazgatója, Márkus Miksa, a Magyarországi Ujságirók Egyesülete képviseletében és még sokan mások.
Pontban 12 órakor érkezett meg Raffay Sándor nagy papi segédlettel. Raffay Sándor püspök gyászbeszédében rámutatott arra, hogy egyedül a hit az, amely megmentheti nemzetünket. Ennek a hitnek volt lánglelkű apostola az elhunyt, aki most elvonult körünkből, de jaj nekünk, ha vele együtt távozott körünkből az ő hite is. Annak a lobogó hitnek, amely az elhunytban lángolt, közöttünk kell maradni, meg kell azt tőle tanulni és meg kell tartani. Beszédét a nemzeti Hiszekegy imádkozásával fejezte be. Az Operaház énekkarának gyászéneke után a koporsót feltették a halottas kocsira s a gyászmenet a főváros által adományozott díszsirhelyhez fordult...
Forrás: www.huszadikszazad.hu
Illusztráció: homoki árvalányhaj
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése