Januári könyvböngészde (4x1)

“Javított kiadás”

Ritka, mint a fehér holló, s az talán még ritkább a műfajban, hogy a szerző be is vallja, hogy könyve - az első kiadáshoz képest - két év múlva korrekcióra szorul. 
2008 végén közöltünk interjút dr. Szőcs András váci orvossal, aki a Pallas-Akadémia Kiadónál megjelentette Lármafák öröksége Csíkszentmihály c. könyvét, s benne közzétette édesapja, Szőcs Vince hátrahagyott néprajzi örökségét is. A könyv megjelenését fokozott érdeklődés, ugyanakkor éles szakmai kritika is fogadta, egyesek kétségbe vonták tudományos hitelét. Ezzel kapcsolatban nyilatkozta a szerző: "Félek, hogy tovább haladva veszélyes vizekre eveznék, melynek épp műkedvelői hitelességem látná kárát... Jól ismerem a professzionalizmus és az amatőrizmus közti határt. A gyógyító munkában például a természetgyógyászat gyakran csodával határos eredményeket mutat fel, ennek ellenére nagy baj lenne, ha csak erre hagyatkoznánk... Számomra és könyvünk számára az igazi sikert az jelentené, ha lenne utóélete, ha szakemberek mondanának véleményt - elfogadva, vagy elvetve - vitatható állításaimat. "
Az azóta eltelt két esztendő nem múlt el haszontalanul. A könyvet Benkő Elek, az MTA régész doktora a kellő szakmai szigorral lektorálta, s a több mint egy évig tartó konzultáció-sorozat eredménye egy javított kiadás lehetősége lett, amelyben a korábban "ütköztetett hipotézisek" a helyükre kerültek. A szerzőnek az új kiadáshoz írt előszava szerint "szép példája jött létre a műkedvelő és a szakember együttműködésének: a képzelet teret kapott ugyan, de nem maradtak a szövegben zavaró tárgyi tévedések sem." Figyelemre méltó a csíkszeredai Alutus kiadásában múlt év végére megjelent munka élén Benkő Elek szakmai értékelése is, amely mintegy új életet ad egy, a székely helytörténettel foglalkozó úttörő munkának.


Tanulmányok az Erdélyi Fiatalok-ról

Cseke Péter irodalomtörténész-közírónak egyik alapvető kutatási területe a két világháború közötti, az Erdélyi Fiatalok c. lappal fémjelzett erdélyi szellemi mozgalom és annak elhelyezése a közép-európai-európai kultúrkörben. Nemrégiben egyetlen könyvbe gyűjtötte össze vonatkozó eszmetörténeti tanulmányait (Fájó sebekből termő ágak. Világtávlatban gondolkodó Erdélyi Fiatalok. Lucidus Kiadó, Budapest, 2010. Kisebbségkutatás Könyvek-sorozat), ebből kellő alapossággal és indokoltsággal kirajzolódik az a páratlan szellemi nyereség, amelynek az egészséges kisebbségi helyzettudat kialakulásában és működésében máig ható és megszívlelendő tanulságai vannak. A kilenc tanulmányból összeálló, előszóval megfejelt gyűjtemény érdekessége, hogy a bennük megvilágított részjelenségek olyan koncentrikus körökben érintkeznek és interferálnak egyben, amelyek nyomán nem a hézagok, hanem a felvillantott összefüggések és együvé tartozások emelkednek ki elsősorban, s válnak részkutatásokból "termő ágakat" felbecsülő kvázi monográfiává.



Szerkesztőségi levelek, 1990-2000

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat vezetője, Beke Sándor a kiadó 250. kiadványként közreadta annak a tíz éven át általa szerkesztett irodalmi folyóirat (Székely Útkereső) szerkesztőségi levelezését, amelyet 1990 márciusában alapított, és amely tulajdonképpeni kiinduló pontja volt az Erdélyi Gondolat Kiadónak. Az ilyen jellegű anyagot általában "post mortem", több-kevesebb sikerrel átmentett hagyatékokban kutató utódok szokták összegereblyézni - Beke Sándor a szerencsés ritka kivételt jelenti; az általa közzétett anyagot már most elfogadhatjuk hitelesnek és teljesnek. A levelezésből pedig időrendben, személyi és földrajzi lebontásban kitetszik az, hogy miként vert gyökeret a rendszerváltás után, Székelyudvarhelyen egy olyan széles kitekintésű székely folyóirat, mely a klasszikus lapkészítési hagyományokban csak egy pontig tudta követni a gyors igényváltozásokat és konkurenciális kihívásokat. Választ kapunk a tíz év utáni megszűnés okaira és fejleményeire is, s egyben hiteles kép rajzolódik ki a munkatársak szellemi arculatáról és alkotói elvárásairól, amelyek önként kínálják a fájdalmasan is pertinens tanulságokat.


Méra naplója

Egy 1944-től vezetett magánnapló kiadása (Vorzsák Anna: Méra naplója. Csíki Műemlékvédő Egyesület, Csíkszereda, 2010) keltett nagy visszhangot nem csupán a régióban, hanem szélesebb körben is. A naplóíró ugyanis papírra vetette az 1945-ös háború végi menekülés, a Magyarországon töltött evakuálási időszak, a háború vége és a hazatérés kalandos eseményeit, folytatva a háború utáni Csíkszereda újjászerveződő életének személyi vonatkozásaival.
A naplót mindenek előtt erőteljes érzelmi szempontok motiválják: egy gyorsan kibontakozó, majd beteljesületlen távszerelem krónikája a sok évet átfogó feljegyzések sorozata, különböző közjátékokkal tarkítva. Külön érdekessége az írásnak az az intim emlékezés, amivel a szerző a háborús hadműveletek során személyesen megismert Wass Albert íróhoz fűződő kapcsolatait is megörökíti. A kötet szerkesztői - Daczó Katalin és Ferencz Réka - megérezték a kezükbe került nyersanyagban a nóvumot: a magánélet felől láttatott eseményrögzítések ritka vendégek a memoárirodalomban. A kézirat előkerülése és merész hasznosítása az örökösök nagyvonalúságát és a szerkesztők egészséges szimatát egyaránt dicsérik. (A Wass Albert-kutatás máris melegen érdeklődött a forrásmű részletei iránt!)


Cseke Gábor

(Az írást az Új Magyar Szó Színkép rovatának szántam)