2011. május 31., kedd

Lirai tőzsde. SZEMELT versek (15)

SIMONFY JÓZSEF
el is tűntek


gyermekeket az ablakból 
mint vadnyulakat figyelem


gyönyörű kertem 
összetapossák 
fölzabálják a földiepret 
szamócát málnát


nadrágszárba ingujjába 
tömik az őszi barackot 
téli körtét 
fütyörészve odébbállnak


kiáltom én is 
veletek megyek 
nem hallják 
már el is tűntek


Simonfy József (sz. 1952, Zilah) a vagabundus költői egzisztenciából valamiképpen révbe jutott: miután éveken át a zilahi rézhuzalgyárban dolgozott, 1993-ban Szatmárnémetibe költözött, ahol a Kölcsey Főgimnázium kapujának őre. Sokakkal szemben vagyunk néhányan (még), akik vele született poétai vénájára esküszünk. Minden megélt, megszenvedett pillanata tiszta, százfokos líra. 


CSEKE GÁBOR
reám lesnek


rovom a kertnek
széltét hosszát
gondterhelten
tél felé


ahol az ösvényt
kitaposták
alkonyulástól
hajnalig


mord bajuszú
öreg kandúrok
egész falkája
nyüslet itt


reám lesnek
tüzes szemekkel
mig ez az éj is
eltelik

Nincsenek megjegyzések: