2009. augusztus 14., péntek

Kölcsönsorok 2/51

STEFAN BASTOVOI

Született 1976-ban, Kisinyovban (Moldova Köztársaság). Az Octav Bancila művészeti középiskola utolsó évében kórházba utalják, ahol megirja első, nagy figyelmet keltő versciklusát (Un diazepam pentru Dumnezeu – Egy altató az Istennek). 1996-1998 között a temesvári egyetemen filozófiát hallgat, majd félbehagyja tanulmányait. Jelenleg Savatie testvér néven egy moldáviai kolostorban él. A moldáviai írószövetség tagja.


Gyertek, irtsuk ki a földről a szellentőket
(A háború könyve)
Mergem să ucidem băşinoşii pământului
(Cartea războiului)

részlet

I.

Ha gyermekkorodban tapostál már el
varangyos békákat bogarakat
ha gyilkoltál legyeket és szúnyogokat
tudod mi az eljárás
a fejük akár a dió
amit szeretnél megenni
szivük egy szúnyog maga
amely nem hagy aludni
az ami szőrösen himbálózik
egy béka amit el kell
taposni
taposd el!
kötél
fűrészlánc
kés
egy szimpla vasdarab
válassz
gyertek, irtsuk ki a földről a szellentőket.

VII.

Anyánk járt a napnál
és így szólt:
add, hogy fiam élete
sose érjen véget.
Ő azt hitte, úgy is lesz.
Anyánk járt
az éhes farkasnál az erdőben
és így szólt:
tanitsd meg a fiam
hogy ne féljen
(és ő azt hitte úgy is lesz)
anyánk jóhiszeműen nyugovóra tért
és elaludt
de jaj! a nap fogadkozása oda
amíg a hosszú utat
megtette
elcsipték a sasok
és útját állták
a vadászok megölték
a jó farkast
és ő nem állt a szavának
akkor az anyánk
elment a férfihez,
akiről tudta
gyöngébb a napnál
és gyávább az erdei farkasnál
nem volt elég csillogása
sem elegendő ereje
hazudott az anyánknak
és a hasába tojásfehérjét
fecskendezett
a halál szárnya alól
anyánk szerette volna
ha miénk a nap halhatatlansága

XI.

Ő olyan mint egy erdő
amelyben elkiáltom
fájdalmamat és örömömet
ő tudja a legjobban
mi gyötör most a leginkább
a gonosz éjszakákon
amikor udvarunk kutyái
hangjukkal az égbolt hűs láncába kapcsolódnak
és fejük le-fel mozog
mint a halászok úszókája
a halastóban
azokon az éjeken csak ő
tud visszafogni az ablakból
ő az erdő
amelyben elkiáltom fájdalmam és nyugalmam
mint egy szarvastehén szalad át
bokáján vércsík
mint egy szarvastehén szalad át
bokáján vércsík
rossz ember
meg ne érintsd!

XIX.

házad
alagsorából érkezem
megegyezek
a patkánnyal kit gabonamaggal mérgezel
és akinek vascsapdát állítasz
ő megmutatja szobádba az utat
nyeregben ülve érkezem
a patkány hátán akit gyűlölsz
mert ő megszabadulna tőled
íme a kedvező éjszaka
egész este vedeltél
most is részeg vagy
szobádban az ágyon
fegyvertelenül érkezem
kéklő körmökkel
és gyűlölettől feszülő karokkal
házad alagsorából
egy ölnyi patkánnyal akiket szeretnél
megölni
szobádba toppanunk

1 megjegyzés:

Elekes Ferenc írta...

Megint találtam egy jó címet itt nálad : Un Diazepam pentru Dumnezeu.