Esztendőforduló

Észre se vettem és jócskán túlfutottam a blogom "születésnapján".

Tavaly szeptember 9-én határoztam el, hogy hámba fogom magam és ahelyett, hogy az íróasztalnak dolgoznék (vagy éppen hallgatnék), élek az internet adta lehetőséggel és a postafiókom nyújtotta ingyenes szolgáltatást igénybe véve, a világhálóra költöztetem az íróasztalomat.

Visszatekintve, jócskán sűrűnek tűnik az a csapás, amin a 390 bejegyzés révén végigmentem, s úgy érezem, sikerült rendet raknom magam körül, pontosabban rendet szabnom magamnak a még hátralévő évekre, hónapokra.

A blogból több könyv nyersanyaga is felsejlik, amiket jó lesz most már alaposabban kimunkálni, ez viszont azzal jár, hogy a bejegyzések sűrűsége és főként a mennyisége némileg másodrendű szemponttá válik. Akár abba is hagyhatnám ezt a naplózgatást, hiszen nem is igazi vallomástevésről van benne szó, inkább a műhelyforgácsok, írói gondolatok, foglalatosságok bemutatásáról.

Ugyanakkor azt se felejtsem el itt megvallani, hogy az urszu2 mellett még két másik blog is lefoglalja napi figyelmemet:

* a fotótanú (http://fototanu.blogspot.com), amely a fotográfiák és a dokumentáris ábrázolás jelentősége szempontjából közelíti meg egy-egy fotós teljesítmény, jelenség, lelet, művészi alkotás értékét s egyúttal hasznosítja mindazt a gazdag képi anyagot, amivel újságírói-szerkesztői munkám során kapcsolatba kerültem

* a szürke rímek (http://szurkerimek.blogspot.com), amely napi játékkedvemet elégíti ki, hogy ne veszítsem el a rendszeres kapcsolatomat a versfaragás világával.

E kettőt munícióval életben tartani szintén energiába kerül, és most azon töprengek, a három közül melyiket kurtítsam meg ideig-óráig? Persze, ezek csak amolyan maszek töprengések, és a letelt év kapcsán jutottak eszembe.

Előfordul hát majd, amit pedig kezdettől nem szerettem volna, ha előfordul, hogy kimaradnak bizonyos napok, hogy a blog "lefagy" egy-két nap erejéig, mialatt három könyv megszerkesztésének vágok neki: az egyik az itt olvasható Petőfi minden változatban (ideiglenes címe: Egy életem, egy halálom), a blogban szinte teljesen bemutatott Kölcsönsorok 2 és a www.huszadikszazad.hu honlap segítségével összeállított történelmi sajtóolvasókönyv, az Amikor Trianon beintett.

Természetesen, lesznek majd bejegyzések a szerkesztéssel kapcsolatos műhelygondokról, dilemmákról, eseményekről is. A blog követni fogja a maga kanyargós útját annak megfelelően, ahogy életünk és sorsunk alakul a továbbiakban...

Ui. Szeptember 13-án szóltam arról, hogy boldog birtokosa vagyok egy olyan nyomtatott könyvnek, amely csak egyetlen példányban létezik az egész világon. A Pusztai Péter és Georgeta szerkesztette A tolókocsi utasa c. illusztrált album teljes anyaga most felkerült egy külön galériába, ahol bárki elérheti, akit érdekel.

Illusztráció: madarunk, mely a konyhaablakon át figyel minket télen. Vajon az idén is eljön?