2009. november 21., szombat

Múltidéző: Amikor Trianon beintett (46)


Nagy Emil előadása Kecskeméten
1928 április

Kecskemét, április 22.
A kecskeméti függetlenségi és 48-as pártkör Horváth Mihály képviselő kezdeményezésére meghivta Nagy Emilt (volt igazságügy minisztert - szerk. megj.), hogy tartson előadást arról a fölvilágositó munkáról, amelyet Angliában végzett a trianoni szerződés reviziójának előkészitéséért. Az iparosotthon disztermét vasárnap délután 1.25 órakor zsufolásig megtöltötte Kecskemét közönségének szine-java, amely pártkülönbség nélkül percekig ünnepelte Nagy Emilt, amidőn az előadói asztalhoz lépett.
- Ha az egyén eredményt akar elérni - kezdte Nagy Emil előadását -, tudnia kell, milyenek az anyagi, erkölcsi képességei és milyen föladatokra vállalkozhat. Ha ezt nem tudja, jön a sikertelenség és egyik botlás a másik után. A mi külpolitikánk az ilyen emberhez hasonlit. Nem vagyunk és nem is akarunk tisztában lenni nemzetközi helyzetünkkel és azokkal az erőviszonyokkal, amelyekhez külpolitikánkat szabni kellene.
- Nem mint politikus, hanem mint vándortanitó jelentem meg Kecskeméten, hogy a helyes külpolitika utját megmutassam. Ez a szerep diplomáciánkra várakoznék, de sajnos, annak egész világfölfogása bürokratikus, a modern időktől elmaradt és annyira elmaradt a nemzeti érzéstől, hogy nem is lehet rá számitani. Sokan azt hiszik, hogy a külpolitika rejtélyes boszorkánykonyha, ahol csak hivatásbeli diplomaták foglalkozhatnak. Régen igy volt ez, de ma már azt látjuk a müvelt országokban, hogy a külpolitika demokratizálódott és külpolitikai kérdésekkel a társadalom éppen ugy foglalkozik, mint akár az adóellenőrök vagy a közigazgatási visszaélések problémáinak gazdag tárházával.
- Nálunk szinte illetéktelen beavatkozást látnak abban, ha olyanok is foglalkoznak külpolitikával, akik messze esnek a diplomácia elavult levegőjétől. Pedig ha komolyan szembe akarunk nézni Magyarország reális külpolitikájával, nagy erkölcsi egyéniségnek kell tekintenünk nemzetünket, ismernünk kell nemzetközi erőnket, a lehetőségek és erők viszonyait. A trianoni békével meglepetésszerüen ütötték fejbe Magyarországot és természetes, hogy az integritás lett a varázsszó, amelynek oltárára áldozunk jövő külpolitikánk érdekében. Angliában én is az integritás eszméjéből kiindulva adtam elő nemzeti igéinket, meg kell vallanom: kevés sikerrel.
- Az angolok előtt a fajok önrendelkezésének elve sokkal erősebb volt a mi ezeréves magyar történelmi és közjogi igazságainknál. Nem tudtam megértetni az angolokkal azt a magyar fölfogást, hogy a tőlünk elcsatolt lakosságot vissza kell kapnunk. De amikor arról beszéltem, hogy a béke belevágott a magyarság kompakt testébe és kétmillió szintiszta magyart szakitott el az anyaországtól, elementáris erővel tört ki a megbotránkozás. És ez a megértés mindig mutatkozott, ha arról esett szó, hogy olyan magyarságot és németséget szakitottak el tőlünk, amelyeknek fajilag semmi közük sincs a szomszéd cseh, román, szerb országokhoz.
- Ezt az igazságot hirdeti lord Rothermere is és reális magyar külpolitikát csak ebben a szellemben lehet elképzelnünk. Ezen az uton remélhetjük, hogy a trianoni határok néprajzi alapon való kiigazitása után megbékülünk szomszédainkkal. Ha külpolitikai aspirációinkat meg akarjuk valósitani, természetesen a belpolitkánkat is meg kell változtatni. Erősen kell demokratizálódnunk, mert csak akkor számithatunk az elszakitott területek visszacsatolására, ha a nagy néptömegeknek szabadságuk lesz és meggyőződnek a demokratikus reformok népszerető irányzatáról.
Nagy Emil előadása után a közönség ovációjától kisérve hagyta el az iparosotthont és több látogatást tett a városban. Este 8 órakor a városi Vigadóban bankettet rendeztek, ahol Nagy Emil ismét fölszólalt és még több beszéd hangzott el.


Kétszázezer román paraszt Gyulafehérvárról vasárnap Bukarest ellen indult
1928 május

A gyulafehérvári monstregyülésen fölesküdtek, hogy minden eszközzel szembeszállnak Bratianu diktaturájával.
Belgrádi hirek szerint Bukarestben és Gyulafehérvárott véres összeütközések voltak, a tömeg és a csendőrség között és a katonaság egy része átpártolt a parasztokhoz.

A román kormány lépéseket szándékozik tenni a magyar reviziós propaganda ellen
1928 május

Bukarest, május 6.
Beavatott forrásból arról értesülök, hogy a román kormány az utóbbi napokban ismételten tanácskozott az egyre szélesedő magyar reviziós mozgalomról, amelynek éltetőerejét a kormány Rothermere lord ismert akciójában látja. A kiszivárgott hirek szerint a kisantant együttes demarsot szándékszik a magyar kormánynak ez ügyben átnyujtani.

Erdélyben ostromállapotot hirdettek és - a határon elveszik a magyar utasok pénzét

Békéscsaba, május 6.
A Gyulafehérvár felől jövő gyorsvonat rendes időben érkezett Békéscsabára. A gyorsvonat egyes utasait, akik a románoknak gyanusak voltak, a határállomáson teljesen levetkőztették, megmotozták és minden pénzüket elvették.
Az utasok elbeszélése szerint Gyulafehérvárott oly nagy tömegben vonultak föl a gépkocsik, hogy lehetetlenné tették a közlekedést. Egész Gyulafehérvár környéke tele van katonasággal, csendőrökkel és detektívekkel.
Erdély területére kihirdették az ostromállapotot, amit falragaszokon közöltek a lakossággal és azt magyar nyelven is kidoboltatták.
Kiutasították Gyulafehérvárról és Erdélyből a magyar ujságírókat, a kereskedelmi utazókat és az olyan idegeneket is akiknek tartózkodási engedélye hetek vagy hónapok mulva jár le.
A tisztviselők tartanak a kormány bukásától és féltik állasukat.


Illusztráció: Nagy Emil arcképe

1 megjegyzés:

Elekes Ferenc írta...

"Erdélyben ostromállapotot hirdettek és - a határon elveszik a magyar utasok pénzét"

Na, most is ostromállapot van a mangalica légúti brekegés miatt, mindenki pökdösik és krákog és a határig sem kell elmenni,hogy elvegyék az ember pénzét,már azt hittem, téged is elért valami divatos nyavalya, hogy késik a bejegyzésed !