A huszadik
szazad.hu portál advent első hetében archív közlemé-
nyeiben elért az első világháborút lezáró párizsi béke-
konferenciához, illetve Trianonhoz. E történelmi pillanat gyökerestől megváltoztatta Magyarország és az elcsatolt területek, köztük Erdély életét. Rovatunk a honlap anyagaiból készült lényegi válogatásban, hétről hétre, lépésről lépésre korabeli lapok alapján igyekszik nyomon követni, mi minden történt velünk Trianon óta. Az anyaországban a törvényesség erősen problematikussá válik, a háború utáni szűkösség pedig olcsó nyersanyagok kipróbálására ösztönöz...
Az izsáki esethez
1922 február
Förster Lajos, az izsáki járás főszolgabirája egyik napilap vasárnapi számában nyilt levelet tesz közzé s elmondja benne, hogy miért akadályozta meg a község a zsidó vallásu lakosainak visszatérését, a kiket annak idején elüldöztek otthonukból. Nem szándékunk a főszolgabiróval vitatkozni és nézeteit cáfolni, semmi közünk ahhoz, hogy mint magánember hogyan gondolkozik a zsidókról és a zsidókérdésről.
A nyilt levél, a melyről szó van, antiszemita propaganda, gyüjteménye az alantas demagógia szóvirágainak, de mindehhez semmi közünk sincs s nem ez tartozik a dolog érdeméhez. Ellenben figyelmébe ajánljuk a főszolgabiró ur felettes hatóságainak, Magyarországnak érvényben lévő törvényeit, a melyeket ő ugyis, mint aranysarkantyus vitéz, de még inkább mint járási főszolgabiró, tiszteletben tartani köteles.
A Corpus Juris megfelelő paragrafusai részletesen körülirják a főszolgabiró feladatát, kötelességét, meghatározzák a járási főfunkcionárius hatáskörét, mert mi is tulajdonképpen a járási főszolgabiró? A járásnak egyszerű tisztviselője, a kinek elsősorban kötelességei vannak. Kötelessége pedig végrehajtani szószerint a törvényt, kötelessége végrehajtani a kormányrendeleteket - és jogai? mert a törvény az ő jogait is meghatározza. Jogot ad neki a törvény, eljárni azokkal szemben, a kik a törvényeknek és a rendeleteknek ellenszegülnek, joga van például a csendőrség, a rendőrség, esetleg a katonaság segítségét igénybe venni, ha az ő közigazgatási területén rendzavarás, vagy ehhez hasonló közrendbe ütköző cselekmények fordulnak elő. Ezek az ő jogai és ennél semmi több.
Három esztendő óta egyebet sem hallunk, mint hogy helyre kell állítani a fölforgatott jogrendet, meg kell teremteni az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, nemcsak emberségből, hanem azért is, mert a rend és békesség megteremtése az anyagi föllendülésnek majdnem egyetlen és kizárólagos alapja.
Az izsáki eset szomoru példája annak, hogy az annyit hangoztatott jogrend Magyarországon még mindig igen gyönge lábon áll, hogy a kormánynak nincsen ereje, vagy nincs meg benne a jó szándék ahhoz, hogy a közigazgatásnak alsóbbrendű funkcionáriusait a törvények megtartására kényszerítse.
Ebben az esetben arról van szó, hogy a községnek bizonyos lakosai, akik az üldözések elől annak idején menekülni voltak kénytelenek, nem térhetnek vissza otthonukba, mert megakadályozza őket éppen az a hatalom, amely az államnak minden polgárát, fajra és felekezetre való tekintet nélkül, egyformán a törvények védelmében részesíteni köteles.
Ha az izsáki zsidóvallásu polgárok kommunisták lettek volna, megbüntetésük nem a közigazgatási funkcionárus föladata. De bünösök sem lehettek, mert akkor már régen a törvényszék elé kerültek volna és elvették volna méltó büntetésüket.
A legkevesebb amit a kormányzattól elvárhatunk, hogy a jogrendet betartsák és végrehajtó közegek ne tapossák lábbal a törvényt. Sajnos, nem látjuk azt a jóakaratot, azt a szigoruságot, amely a kormánynak erre a szándékára vallana. Két esztendő óta töméntelen törvény, rengeteg számu rendelet jött létre, amelyek csak áldozatokat kivánnak az állam alattvalóitól. A töméntelen törvény s a rendeletek sokasága hovatovább a legbizantinusabb formába burkolja az élet minden apró cseprő mozzanatát s lassankint egy mozdulatot sem tehetünk anélkül, hogy bele ne ütköznénk valamely törvénybe, vagy rendszabályba, de közben az állam, amely lassankint elkoboz minden közszabadságot, nem nyujt elegendő oltalmat a hatóságok visszaélései ellen...
A gyékény mint czukoradó növény
1922 február
A világháború előtt a gyékényfajok (Typha angutifolia és T. latifolia) levelét csak a kádárok használták faedények tömítésére, hordók csapszegének, akonájának szorosabb beillesztésére, gyékénytermő vidéken pedig kosarakat (szatyor), czipőket, szőnyegeket és áruk lefedésére szolgáló takarókat, "gyékényeket" készítettek belőle.
A mikor a XVIII. században a pamutcserje (Gossypium) magjain levő szőrözetből készített pamutáruk mind jobban és jobban elterjedtek, itthoni növényeink közűl is több fölkeltette az érdeklődést, mert vagy a termése, vagy a magjai külsőleg a pamuthoz hasonló szőrözetet hordanak.
Ilyen volt a gyékénynek "buzogány" néven ismeretes termése is, mely a gyermekek kedvencz játékszere, szobadísz és királyi pálczaként gyakran látható festményeken Krisztus kezében...
Megérése után a barna buzogány apró, szőrös terméskékre esik szét, hogy a szél útján az anyanövénytől elkerülve a fajt fenntartsák és szaporítsák. Lágysága miatt a szőrözet nagyon hasonlít a pamuthoz és néhol magában vagy tollal keverve vánkosok kitömésére használták, állati szőrökkel pedig nemezzé dolgozható fel, mely a kalapgyártásban használható.
A háború alatti nyersanyaghiány ujból a gyékényre terelte a figyelmet és nemcsak a leveléből, hanem a buzogány kocsányából is oly jó minőségű rostot sikerült előállítani, hogy az importált jutával fölveszi a versenyt. A charlottenburgi "Typha-Verwertungsgesellschaft" vontató kötelet, istrángot, kötőféket, zsákszövetet, ponyvát, lodenhez hasonló szövetet és nemezt készít belőle. Legújabban ugyancsak Charlottenburgban a "Rohstoffverband" a buzogány fejénél, kocsányánál és levelénél sokkal nagyobb fontosságúnak találta a gyékény gyökértörzsét vagy tőkéjét (rhizoma).
A vegyi vizsgálat szerint ugyanis 55.5 % nitrogénmentes anyag vonható ki belőle, melynek 29.56 %-a tiszta nádczukor, 25.49 %-a egyéb szénhydrát, tehát 55.05 tiszta táplálóanyagot tartalmaz; ezenkívül van benne még 1.55 % zsír és 7.15 % nyers protein, a többi pedig rost és ásványi rész. Tekintve, hogy a Typha rhizomája gazdagon elágazik és igen vastag, egy holdról 800-1200 métermázsa nyersanyagot lehet összegyüjteni és így óriási mennyiségű táplálóanyag van benne felhalmozva.
Különösen feltünő a nagy czukortartalom, ezért most alkoholt készítenek belőle; egy métermázsa Typhagyökértörzsből (rhrizoma) 2 1/2 - 3 liter 100 %-os alkoholt kapnak, melyet szeszes italok készítésére használnak fel. A visszamaradt részt állati tápláléknak dolgozzák fel; ezenkívül készíthető belőle sör és egy kakaószerű, nagy tápláló értékű készítmény, és most folynak a Typha-czukornak nagybani előállítására vonatkozó kisérletek...
Dr. Hollendonner Ferencz
Forrás: www.huszadikszazad.hu
Fotó: www.tisza-to.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése