2009. május 15., péntek

Múltidéző: Amikor Trianon beintett (19)


A tömegszállások rejtelmeiből
1922 szeptember

Diplomás emberek és gonosztevők a szalmazsákon - Megszüntetik a tömegszállásokat

A főváros külső perifériái tele vannak tömegszállásokkal, ahol már nemcsak munkáscsaládok, hanem közhivatalnokok és más diplomás emberek huzzák meg magukat éjszakánként a lakáshiány következtében. A jelenlegi lehetetlen lakásviszonyoknak az áldozatai ezek, akik többedmagukkal fekszenek, földön szorosan egymás mellett nők, férfiak vegyesen. A legtöbb ilyen tömegszállás a Keleti pályaudvar környékén, a Nefelejts-utcában és az Angyalföldön van. Egy szobában 15-20 ember alszik éjszakánként, teljesen idegenek, akik soha sem ismerték egymást. A tömegszállásokat talán soha sem szellőztetik, mert elviselhetetlen bűz hatja át a szobákat.

A tömegszállások lakói

A tömegszállásokat többnyire futó vendégek veszik igénybe, akik hamarosan nem tudnak hajlék alá jutni. Állandó vendégek is vannak, ezek többnyire menekültek, akik vaggonokban laktak. A tömegszállásokon vidékiek is megfordulnak, akik Budapestre érkeztek és itt a szállodákban sem tudtak szobához jutni. A tömegszállásokon, ahol egy szobában tizenöten is alszanak, biztosan jut hely a tizenhatodiknak is.
Nagyon sok főiskolai hallgató lakik most a perifériák szállóiban, akik az uj iskolai év kezdetén még nem tudtak lakást kapni. Különösen a szerényebb sorsu diákok veszik igénybe egy-egy éjszakára a tömegszállások szalmazsákjait és nappal kávéházban tanulnak.
A kétes egzisztenciájú egyének természetesen a legkitartóbb albérlői a tömegszállásoknak. A főbérlő nem igen jelenti be az ágyrajárókat, akik igy könnyen el tudják kerülni a hatóságok figyelmét. A tömegszállásoknak megvan a maguk házirendjük. A lakótársak nem törődnek egymással, zárkózott természetűek. Egy-egy albérlő pár napos ott tartózkodás után hirtelen eltűnik, egy hónap múlva pedig váratlanul visszatér. Senki se kérdezi tőle, hogy hol volt, mit csinált. Legfeljebb a rendőrség érdeklődik a távolléte alatt történtekre, aminek aztán rendszerint letartóztatás a vége.

Razzia a tömegszállásokban

A rendőrség emberei éppen a tömegszállások kétes egzisztenciáju lakóira való tekintettel gyakran tartanak razziákat. Ezek a razziák többnyire eredménnyel végződnek és sok körözött bűnöző kerül rendőrkézre.
A legutóbbi bűnesetek tettesei közül nem egyet találtak meg a tömegszállásokban, ahol napokon, sőt heteken keresztül sikerült nekik a rendőrség elől elrejtőzniök. Sok foglalkozás nélküli és a főváros területéről kitiltott egyén huzódik meg a tömegszállásokban, amelyeknek léte veszélyezteti a főváros közbiztonságát.
A hatóságok közegészségi szempontból is razziáznak ezeken a helyeken. A tömegszállások a fertőző betegségek terjesztői és erkölcsi szempontból is fölötte károsak, éppen ezért a hatóságok most minden igyekezettel azon vannak, hogy a tömegszállásokat megszüntessék.

Megszüntetik a tömegszállásokat

Budapesten mint egy ötven tömegszállás van, ahol éjszakánként röbb ezer ember nyer elhelyezést. A lakáshiányra való tekintettel a rendőrség mindeddig tűrte ezeket a helyeket, azonban mindinkább arra a meggyőződésre jutottak, hogy sokáig már nem maradhatnak meg.
Az illetékes hatóságok tárgyalásokat kezdetek a honvédelmi minisztériummal, hogy azokat a kaszárnyákat, amelyekre nincsen szükség, engedjék át tömegszállások céljára. A kaszárnyákat erre a célra átalakitanák és a lakókat állandó hatósági ellenőrzés alatt tartanák...

Uzsora a fekvőhellyel

A tömegszállások főbérlői egy-egy fekvőhelyért jelentékeny árakat számitanak, hogy ezzel is lépést tartsanak a lakásviszonyok nekik kedvező konjunkturájával. Egy szalmazsák a tömegszállásokon sokszor többe kerül, mint egy rendes hónapos szoba.
A szállás éjszakánként 100-150 koronába kerül, vidékieknek azonban 200-300 koronát is felszámitanak egy éjszakára. Ezzel szemben kényelemről szó sincs és a lakók részére rendszerint két mosdó és ugyanannyi törölköző áll rendelkezésre. Azon szokott 15-20 ember reggelenként megosztozni.


Az erdélyiek gyűlölik uj uralkodójukat
Angol lapvélemény a gyulafehérvári koronázásról
1922 október

Az erdélyiek érzik fölényüket a régi románokkal szemben - Dualisztikus monarchiát tanácsol a Morningpost Erdély és Románia közt

London, október 15

A Morningpost azt irja, hogy bizonyos elemek le akarják rontani a román király koronázási ünnepélyének sikerét. Erdély a legfontosabb Románia uj tartományai között és igy kétszeres jelentősége van annak, hogy az uj uralkodókat ott nem fogadják egyhangu lelkesedéssel.
Az erdélyi románok a magyar uralom idején teljesen nyugati gondolkozásmódra és műveltségre tettek szert, amivel ellentétben áll az az állapot, amelyben a régi román királyság áll. Ez a különbség minden külföldi utazónak is feltűnik. Az erdélyiek érzik fölényüket a régi románokkal szemben és gyűlölik az uralkodójukat. Ezenkívül politikai ellenségeskedés is áll fenn a liberális közigazgatás és az erdélyi nemzeti párt között.
A románok nagy felelősséget vállaltak magukra azáltal, hogy a műveltségben magasan felettük álló tartomány közigazgatását magukra vették. A helyes megoldás az volna, hogy legyen egy dualisztikus monarchia, melynek két felében külön-külön adminisztráció volna érvényben.
Gyulafehérvárott egyébként, az erdélyi fejedelmek ősi székvárosában, vasárnap tartották meg a sokszor elhalasztott koronázó ünnepet. Az előre közreadott programm szerint a román királyi család délelőtt egynegyed tizkor érkezik meg és közvetlen után az uj székesegyházban megkoronázzák a királyi párt a Párisban rendelt két kiló sulyu aranykoronával.
Az ünnepség részleteiről nincs módunkban tudósítást közölni, mert a romány kormány ugy intézkedett, hogy a külföldi sajtót csak Bukarestben felülvizsgált táviratok utján fogják értesíteni a koronázás lefolyásáról.

Nincsenek megjegyzések: