2009. május 22., péntek

Múltidéző: Amikor Trianon beintett (20)

Mussolini erélyes követelése
Magyarország érdekében
1922 november

Róma, november 26.
Mussolini miniszterelnök belgrádi lapjelentések szerint Lausanne-ban azt kérte Nincsics külügyminisztertől, hogy haladéktalanul nyissák meg a vasúti forgalmat Fiume és Jugoszlávia közt és engedjék meg az átmenő forgalmat magyar áruk számára Fiuméba. Olaszország - mondta Mussolini - ellenkező esetben a trianoni békeszerződés értelmében a népszövetségtől a fiume-budapesti külön vasúti vonal ujra való megnyitását követelné.

Libamájcsempészeket leplezett le a rendőrség
Baromfikereskedők - a főkapitányságon
1922 november

A rendőrséget bizalmasan értesítették, hogy Budapestről az utóbbi időben nagy mértékben csempésznek ki libamájat, különösen Ausztriába és Romániába. A csempészésben állítólag több fővárosi kereskedő vett részt, akik hamis jelzésű küldeményekben szállítják ki az országból a libamájat.
A pályaudvarok felügyeletével megbízott detektívek kettőzött megfigyelés alá vették az egyes pályaudvarokon feladott küldeményeket és szemmel kisérik azokat, akik a gyanus küldeményeket a vasuton feladták. A mult héten több ládát bontottak fel a detektívek, amelyekben különböző husneműek közé libamájat rejtettek el.
A libamájakat tartalmazó ládákat természetesen visszatartották és lefoglalták, egyben pedig vizsgálatot indítottak a tiltott küldemények feladói ellen. Több kereskedőt és ügynököt idéztek be a főkapitányságra, akik ellen gyanú merült fel, hogy részük van a csempészésben. Tegnap tíznél több baromfikereskedőt hallgattak ki, akik közül Hevesi Józsefet a rendőrség egyelőre a főkapitányságon tartotta, mert számos vallomás hangzott el ellene és a bizonyítékok alapján is nagy része volt a libamájcsempészésnek...

Nagyvárad, Arad és Szatmár a megszállás ellen
1922 december

Vasárnap délelőtt 11 órakor az Ujvárosháza dísztermében a Szamos és a Kőrösök völgyének, valamint Szatmár, Nagyvárad és Arad városoknak kiüzött menekültjei nagygyülést tartottak, amelyen tiltakoztak az elszakított terület magyarságát elnyomó kisantant ténykedései ellen.
Gróf Károlyi József elnöki megnyitójában rámutatott a vesztett háboru következményeire, melyek azonban mégis azokat sujtják a legjobban, akiknek szülőföldjüket kellett elhagyniok, de ugyan ugy sujtják azokat, akik még ma is ott szenvednek az elnyomók terrorja alatt. A Tisza és a Maros, a trianoni határ és a Királyhágó között elterülő vidék, a Szamos és a Körös völgyének, továbbá Szatmár, Nagyvárad és Arad városnak egy milliónyi magyar lakossága kiált segítségért. A trianoni békeszerződésnek Millerand francia miniszterelnök által aláírt kisérőlevele értelmében arra számítottak, hogy ezen a területen határkiigazitás lesz, a határkiigazító bizottság azonban nem tolta vissza ezeket a határokat, hanem a hegygerincen innen hagyta mélyen belenyulni a nagy magyar Alföldnek színmagyar területébe.
Ez az embertelen határkiigazítás váltotta ki a kiüldözött és az elnyomás alatt levő magyarságból azt az elhatározást, hogy Csonka-Magyarországnak támogatásához folyamodjon és együttesen követeljék, hogy a természetes határ vonassék meg és az egymillió lakos adassék vissza az anyaországnak. Amennyiben ez nem történnék meg, semleges csapatok jelenlétében és felügyelete alatt népszavazást követelnek.
A nagyszabásu beszéd után dr. Nagy Mihály Ugocsa vármegye, Mihály Péter Szatmár-Németi város, Komoróczy Péter Szatmár vármegye, dr. Lengyel Zoltán Szilágyvármegye, dr. Szilágyi Lajos Bihar vármegye, dr. Krüger Aladár Nagyvárad város, Tarján Gábor Nagyléta község, Csátth Béla Arad vármegye, dr. Bedő Sándor pedig a megszállott Erdély nevében mondott nagyhatásu beszédet és mindenikük egyöntetüen amellett foglalt állást, hogy ha a nagyhatalmakhoz benyujtott memorandumban kérelmezett határkiigazitás kérésének eleget nem tesznek, akkor számoljanak azzal a lehetőséggel, hogy a megszállott területek elnyomottai fegyverhez nyulnak, ami ujabb európai komplikációt fog maga után vonni.

A magyar fascisták alakuló ülése
1922 december

Vasárnap délután 3 órakor tartotta meg az Országos Fascista-Mozgalom alakuló gyülését. Az ülést Hornyánszky Zoltán ideiglenes elnök nyitotta meg, aki beszédében rámutatott azokra a körülményekre, amelyek a magyar társadalmat egy ujabb, erőteljes s a haza érdekében mindenre összefogó mozgalomra indította. Utána Harádi Barnabás beszélt, majd Friedrich István állott szólásra, aki kijelentette, hogy büszkén vallja magát a fascisták közkatonájának, egyben rokonszenvét fejezte ki Németország iránt, ami azt is jelenti, hogy lesz még feltámadás Hamburgtól Bagdadig.
Utána Kiss Menyhért beszélt. Majd az alapszabálytervezet került felolvasásra, amelyet egyhangu lelkesedéssel a jelenlevők el is fogadtak. Majd a vezetőség megválasztására került sor. Ügyvezető igazgató lett Jackovics, elnök Csuri Jenő és Sármezei Endre.
Az ülés este fél hét órakor ért véget.

Megalakult a „Hungarista Tábor”

A magyar fascisták toborzóinak tagjai ellen, - mint ismeretes - a rendőrség eljárást indított, amelynek folyamán több vezető politikust hallgattak ki, akik a magyar fascisták vezetői és a tábor kezdeményezői voltak. A rendőri vizsgálat lefolytatása után a magyar fascista tábor müködését a belügyminiszter csakis abban az esetben engedte meg, ha a fascisták alapszabályokkal bíró nyilvános egyesületté alakulnak át.
Ennek értelmében a fascisták tegnap a vármegyeház nagytermében alakuló gyülésre jöttek össze. Ezt megelőzőleg azonban egy éjszakai zárt ülést tartottak, ahol a tagok kisebb számmal jelentek meg és ezen az ülésen elfogadták az alapszabályokat. Minthogy ennek az ülésnek nem volt nyilvános jellege, a formális ülést tegnap tartották meg.
A gyülésen ezernél több ember jelent meg és azon a rendőrség képviselője is jelen volt. Az ismert politikusok közül ott voltak Friedrich István, Weiss Konrád, Haller István, Hornyánszky Zoltán, Kiss Menyhért stb. A gyülés a legnagyobb rendben folyt le és többek felszólalása után az alapszabályokat egyhangulag elfogadták és most jóváhagyás céljából a belügyminiszter elé terjesztik.
A magyar fascista tábor a mai naptól kezdve „Hungarista Tábor” címen fog nyilvánosan működni.

Forrás: www.huszadikszazad.hu

Nincsenek megjegyzések: