Csíkszeredában jó dolga van mostanában az embernek: igaz, hogy a járdák kritikán aluliak, de az utóbbi napok rekkenő melege miatt legalább nem puhul fel az aszfalt. Az a kevés és az a rossz, ami van, inkább a hidegre érzékeny, attól málik, töredezik, morzsolódik úgy tavasz felé minden évben.
Most tehát, hogy itt, a hegyek között is hétágra tűz a nap, óvakodom a déli napsütéstől, ha csak lehet, a hűvösebb napszekokban - reggel, este felé - merészkedek ki a nyári aszfaltra. Vagy kövezetre.
Eső nem igen van, a szél olykor feltámad, legtanácsosabb a négy fal között maradni, s az interneten múlatni az időt. Képarchívumaimat rendezem, lassan haladok, hiszen nagy a mennyiség s egy bizonyos ütemen túl már nem lehet gyorsítani. Egymás után készülnek a galériák, a portfóliók. Felrakni a képeket - fotókat, képzőművészeti alkotásokat - az internetes raktárba könnyű, magyarázattal ellátni annál nehezebb.
De a nyári meleget - olvasom - Elekes Feri barátom is kellően kihasználja. Pár napja bejelentette, hogy befejezéshez közeledik a háza padlására megálmodott manzárdgalériája (lásd a fotót), ahonnan nagyjából elvonultak már a mesteremberek, s a dolgok a helyükre kerültek. Majdnem. Érdemes elolvasni blogjából, hogy miként kellett megküzdenie a mesteremberek mentalitásával és hangulathullámzásával, miközben azt szerette volna, ha minél hamarabb túlesik az építkezésen. Most, hogy vége a "dalnak", furcsa módon hiányérzete támadt...
Jön a nyár - üzeni Dan Culcer is, tegnap délutáni kurta levelében, amelyhez egy francia nyelvű meghívót mellékelt, s a nyárral együtt az utazások, a konferenciák évadja. Július 26-30 között a franciaországi Salette-ben a Les Chemins de Réconciliation en Europe Magyarország és szomszédai címmel előadásokat, vetítéseket, koncerteket, tárlatokat, vitákat rendez, kellemes nyári környezetben, hozzáértő meghívottakkal. A 4. nemzetközi konferenciánál tartó rendezvény előadóinak listáján máris fölfedeztem Kelemenné Farkas Mártát, a budapesti Károli Gáspár egyetem idegen nyelvű karának igazgatónőjét, továbbá a művordító Zirkuli Pétert, aki valamikor a hatvanas években az Ifjúmunkás külső munkatársa is volt, Tolnay István professzort a Partium egyetemről... Lesznek még lengyel és francia vendégek is, román szemszögből Culcer barátunk tart majd előadást. Érdekes elképzelés, hogy a magyar történelmi előadásokat és rendezvényeket rendszerint viták követik, mégpedig olyan értelemben, hogy a Magyarországgal szomszédos országok képviselői mondanak véleményt: hogyan látják ők mindazt, ami a magyaroknak öröm vagy bánat...
A bemutatandó dokumentumfilmek jelentős része az erdélyi és a romániai valósággal is foglalkozik, így bemutatják a Trianonhoz vezető történelmi utat, a csíksomlyói búcsút, Babba Máriát, bánffyhunyadi konfirmánsokat. Riport formájában látogatnak el a résztvevők Gyergyószárhegyre, Ferencz Ervin ferencrendi atyához, akit 1953-ban száműztek s aki elmeséli a rend zaklatott történetét.
Igen érdekes vitának ígérkezik az, amelyik a lengyel-magyar barátság mítoszait és reális gyökereit próbálja meg feszegetni.
Kissé irigylem Dant azért a pár napért, mely a nyugalom és a tűnődés kellemes hangulatában telik majd el. Igaz, akkor én magam is távol leszek itthonról: valahol Torontóban múlatom az időt, távolra szakadt lányoméknál, multikulturális környezetben, tomboló, amerikai nyárban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése