MINDEN-
FÉLE JÓTANÁ-
CSOK
Igyekezzünk elsajátítani és megszokni a lehető legegészsé-
gesebb készítési eljárásokat (pl. nem túl sósan, kevés izgató fűszerrel való főzés, olajos konyha, mérsékelt cukorfogyasztás stb.), mert előbb-utóbb rákényszerülhetünk, hogy a diétás konyha fortélyait alkalmazzuk. A diéta nem jelent koplalást, csak bizonyos — az egészségnek ártalmas — anyagok, technológiák kiiktatását. Jó idejében tudni, mik is ezek és amennyire lehet, meglelni az „arany középutat".
Az egészséges táplálkozás alapja a helyesen összeállított étrend. Bizonyos tápanyagok az egyik ételben nagyobb, másikban kisebb mértékben vannak jelen és fordítva. Helyes összeállításuk, egymást kiegészítő szerepük döntő fontosságú, hogy fedezhessük a szervezet teljes tápanyag-, ásványisó- és vitaminszükségletét.
Legyen az étrend változatos, mert ha ugyanazt sűrűn ismételjük, unalmassá válik. Ezt elkerülhetjük, ha ugyanazt az alapanyagot más-más módon, más hozzávalókkal, más ízesítéssel készítjük. Pl. az egybesült húst tálalhatjuk meleg körettel és savanyúsággal; főzelékre feltétnek; hidegen majonézes salátával stb. A főzelékféléket nem csak rántással vagy habarással sűrítve, hanem vajjal vagy rakottan, csőben sütve, tojásos tejföllel stb. készíthetjük.
Fontos az étrendi arány is. Ha nehezebb, laktatóbb a húsétel, akkor könnyebb levest vagy tésztát adjunk és fordítva. Helytelen pl. töltött káposztát a gulyáslevessel párosítani, majd utána szilvás gombócot tálalni. Inkább adjunk előtte könnyű paradicsomlevest, utána gyümölcsöt.
Tavasszal-nyáron igyekezzünk a salátákkal, friss zöldség- és főzelékfélékkel, gyümölcsökkel változatossá tenni az étrendet, s adjunk könnyű ételeket, hideg gyümölcsleveseket, sok zöldfőzeléket, tejes és tejtermékekkel készült ételeket, salátákat, gyümölcsöt. Télen együnk laktatóbb, tartalmasabb, kalóriadúsabb ételeket (a hidegben több energiánk fogy el), sülteket, pörkölteket, hüvelyes főzelékeket, káposztát, palacsintákat, lepényeket stb.
Fontos tényező az idő is. Ha elfoglaltak vagyunk, nem lehet bonyolult, sok időt igénybe vevő receptekkel kísérletezni; gyors egytálételeket, hirtelensülteket vagy előkészített, felmelegítést igénylő fogásokat kell betervezni.
Nem lényegtelen az ízek, akárcsak a színek harmóniája. Édes gyümölcsleves után pl. nem megy a fokhagymás íz, savanykás leves után a savanyú főzelék; ha a leves tejfölös, ne legyen az az utána következő mártás. Ha a köret tésztaféle, ne adjunk tésztaként diós laskát. Zöldborsóleves után unalmas a szintén „zöld" spenótfőzelék, akárcsak a paradicsomos káposzta és meggybefőtt.
Ha hűtőládánk van, egyrészt kevésbé függünk az élelmiszer alapanyagok idényszerűségétől (pl. zöldség, gyümölcs), másrészt félig kész vagy főzésre előkészített, különben romlékony alapanyagokat is hosszabb időn át tárolhatunk.
Fontos tudni, hogy nem tanácsos nagyobb mennyiséget egy adagban lefagyasztani. Jobb, ha több, kisebb csomagot készítünk.
Csak már kihűlt ételt tegyünk a mélyhűtőbe, s a csomagban se maradjon levegő. Zárjuk le gumival vagy ragasztószalaggal. Az előkészített, lehűtendő csomagokat előbb a leghidegebb polcra (—18 °C) tegyük, s csak utána a tárolókosárba.
Ha valamiért kiolvadt az élelem, ne fagyasszuk vissza, használjuk fel. Ha nyers élelemről van szó, főzzük meg, s akkor újra lefagyasztható.
Jó, ha a hűtőládába kerülő csomagokról feljegyzés készül, benne a fagyasztás dátumával, a csomag tartalmával (mennyit, mit és milyen formában tartalmaz), a sorszámmal, amit a csomagra is ráteszünk. Ezáltal rendet tartunk a látszólagos zűrzavarban és elkerüljük a kellemetlen bonyodalmakat. Különféle élelmiszereknek ugyanis más-más az eltarthatósági idejük. Minél több benne a zsiradék, annál rövidebb ideig tárolható. Az ajánlott határidőben mindig biztosak lehetünk, mert ezen belül nemcsak hogy nem romlik meg, hanem minőségi károsodás sem éri. A határidő lejártával legföljebb vitamintartalmuk csökken vagy kevésbé ízletesek.
Mielőtt a zöldségeket hűtésre becsomagolnánk, blansírozzuk őket. Ez azt jelenti, hogy a megmosott, esetleg felaprított zöldfélét bizonyos ideig lobogó vízben főzünk, majd hirtelen (jeges vízben) lehűtjük.
A spenótot 1,5, a karfiolt, zöldborsót, paprikát, gyalult káposztát, tököt 2, a zöldbabot, karalábét, gombát, kelbimbót 3 percig előfőzzük. A vinettát megsütve, az uborkát meghámozva, felszeletelve, nyersen fagyasztjuk le. Így csomagoljuk mélyfagyasztásra. Az így kezelt zöldfélékben megmarad a C-vitamin, ami télen fontos szempont. A blansírozó víz legyen nagy mennyiségű (5 l egy fél kiló zöldféléhez), tegyünk bele sót, s amikor egyenletesen forr, dobjuk be az előkészített zöldségfélét. Fontos, hogy a víz azonnal ismét forrjon!
A mélyhűtő falára rakódott jeget évente legalább kétszer le kell olvasztani, mert a vastag réteg akadályozza a megfelelő hőmérsékletre hűtést, nehezíti a motor működését és több áramot fogyaszt. Ilyenkor a mélyfagyasztott csomagokat ruháskosárba vagy műanyag teknőbe vegyük, amit újságpapírral szigeteltünk alul és felül. Így az élelmiszerek egymást hűtik, nem olvadnak fel a tisztítás ideje alatt.
A jég elolvadását gyorsíthatjuk, ha forró vízzel telt edényt teszünk a polcokra. Ezután langyos vízzel kimossuk, szárazra töröljük a ládát, visszatesszük a csomagokat és a legerősebbre kapcsoljuk, hogy minél gyorsabban lehűljön.
Az alábbi kalauz arra való, hogy eligazítson bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék eltevési idejét illetően:
• spárga (május);
eper (június-július);
egres (június);
fűszerfélék — kapor, petrezselyem, zöldhagyma stb. (május-augusztus);
málna (július);
ribizli (május-augusztus);
cseresznye, meggy (július-augusztus);
sárgabarack (július-augusztus);
őszibarack (július-augusztus);
áfonya (augusztus);
zöldbab, zöldborsó (június-augusztus);
zöldpaprika (július-október);
szilva (szeptember);
paradicsom (augusztus-október);
leveszöldség (szeptember-október);
szeder (augusztus-szeptember).
A zöldféléket mindig csak félig főzzük meg, ha félkészen akarjuk eltenni, mert felmelegítés-főzés közben még puhul. Legjobb ezt úgy végezni, hogy a friss főzéssel egy időben annak egy részét mélyhűtésre félretesszük (pl. zöldbablevest készítünk, s mielőtt a bab teljesen megfőne, egy részét félrevesszük lefagyasztás céljából, a többit még néhány percig főzzük, majd besűrítjük, ízesítjük.).
A felolvasztás kétféleképpen történik: 1) kivesszük előző nap a mélyhűtőből és a rendes hűtőrészben lassan kiolvad másnapig; 2) azonnal fagyottan tesszük sütőbe, forró vízbe, főzőlapra, gázra stb. az étel csomagolásától és jellegétől függően. Teljesen megfagyott étel pl. fél óra alatt melegszik meg lassú tűzön, illetve ugyanennyi idő alatt melegíthetjük föl lobogó vízben, ha műanyag zacskóban van, s csak azután töltjük a tálaló edénybe, leglassabban a sütőben melegszik meg, ezért azt inkább csak a rakott ételek megmelegítéséhez használjuk; a szaftos, leveses ételeket főzőlapon is átmelegíthetjük.
• Darálthús mélyhűtve. — Két kiló húst megőrölünk négy beáztatott és kinyomkodott zsemlével, teszünk hozzá 6 tojást, 3 fej (vörös)hagymát, sót, borsot, pici majoránnát, apróra vágott petrezselymet, kevés olajat. — Kevés olajon megfonnyasztjuk az apróra vágott (vörös)hagymát, s úgy tesszük a húshoz, tojáshoz és zsemléhez. Alaposan összekeverjük, fűszerezzük. Vigyázzunk, legyen teljesen egyenletes. A masszából tetszés szerinti formákat (kisebb kolbászkákat, gombócokat, lapos szeleteket) formálunk, majd olajban v. grillsütőn kisütjük, s ha kihűlt, műanyagzacskóba csomagolva fagyasztjuk. (Fogyasztása: 1. felolvasztás után zsiradék nélkül átforrósítjuk; 2. frissen készült szószban — paradicsom, kapor, hagyma, gomba stb. — átforraljuk; 3. reszelt sajttal beszórva sütőben átforrósítjuk; 4. egyszerűen kiolvasztjuk és hidegen, savanyúsággal tálaljuk.)
Készíthetünk a masszából több hosszúkás cipót, amiket külön-külön bezsírozott alufóliába csomagolunk és úgy sütjük meg a sütőben. Egyiket lefagyasztjuk egészben, a másikat szeletekre vágva. (Fogyasztása: az egészben maradt cipót ismét alufóliába csomagoljuk és előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük, körettel tálaljuk. A szeleteket serpenyőben forrósítjuk át s úgy használjuk föl étkezéshez.)
Nyersen is lefagyaszthatunk darált húst, de csak abban az esetben, ha megbizonyosodtunk, hogy teljesen friss. Ilyenkor a masszába párolt hagymán és fűszereken kívül egyebet nem teszünk. Megfelelő adagokba csomagoljuk s úgy formázzuk, hogy még fagyottan süthessük akár sütőben, akár zsiradékban. Egy hónapig tartható!
• Kenyér mélyhűtve. — Bármennyire tele a láda, szánjunk egy sarkot a kenyérnek is, hiszen ideális élelmiszer mélyhűtésre. Így soha nem érhet meglepetés, ha vendégek jönnek vagy útról térünk haza, s az üzletek már bezártak. Minél frissebb a kenyér, annál ízletesebb kiolvasztás után. Legjobb olyan adagokban fagyasztani, amit egyszerre, de legfeljebb másnapig megeszünk. Lehet egészben, félbe vágva vagy szeletelve csomagolni. Tehetjük alufóliába vagy műanyagzacskóba, de vigyázzunk, a csomagban ne maradjon levegő. Egy évig tartható (a péksüteményt ajánlatos 4—6 hónapon belül felhasználni, mert minősége romlik).
Felhasználás előtt 2—4 órával kivesszük, szobahőmérsékleten kiolvasztjuk (hagyjuk becsomagolva kiolvadásig). Ha sietünk, a fagyott kenyeret kicsomagolva tegyük langyos sütőbe, ha kiolvad, olyan mint a frissen sült.
• Nudli mélyhűtve. — Amikor nudlit készítünk (lásd a tésztáknál), csinálhatunk többet is, s egy részét főzés helyett lapos tálra, egymás mellé rakva lefagyasztjuk, majd műanyagzacskókban a mélyhűtőbe tesszük. Két-három hónapig tartható! (Felhasználása: a fagyos nudlit lobogó vízbe tesszük, kifőzzük, mintha friss lenne.)
• Disznótoros falatok, mélyhűtve. — Friss kolbászt, véres hurkát és kocsonyát tartósíthatunk hónapokon át, hogyha disznóvágáskor körültekintően erre is gondolunk. A mélyhűteni szánt mennyiségbe ne tegyünk annyi fűszert, s a hagymát párolva dolgozzuk belé. Fagyasztás előtt mind a kolbászt, mind a hurkát forró sós vízben 25—30 percig megabáljuk (forráspont alatt forró vízben tartjuk), s ha kihűlt, egyenként csomagolva mélyhűtjük. A kolbász 2—3, a hurka 1—2 hónapig tartható így el. Felhasználás előtt a fagyos disznóságot forró zsiradékkal leöntjük és lassú tűznél átsütjük.
A kocsonyát, készítés közben, már eredetileg alumíniumedényben rakjuk össze, s amikor megkeményedett, fóliába csomagoljuk s mélyhűtőbe rakjuk. Négy-öt hónapig tárolható. Fogyasztás előtt 2—3 órával elővesszük, s amikor még kemény, de már nem fagyos, miként a frisset, tálaljuk.
A különféle tészták szintén alkalmasak a mélyhűtésre, különösen a vajjal (margarinnal) készültek, de jó a kelt tészta is. Csomagoljuk őket olyan adagolásban, hogy egy alkalommal mindig felhasználjuk azt, amit elővettünk. Tegyük vastag alufóliába vagy műanyagzacskóba, s amíg fel nem engednek, ne csomagoljuk ki őket, mert a levegőtől felvett nedvességtől ragacsosak, nyúlósak lesznek.
A kelt tésztából készült süteményeket még langyosan mélyhűtjük, felhasználás előtt pedig 10—15 percen át 200 fokon átsütjük.
A leveles tésztából készült sós vagy édes sütemények akkor a legjobbak, ha még fagyosan, előmelegített sütőben sülnek át és melegen kerülnek asztalra.
Az omlós tésztákat mindig kihűlt állapotban mélyfagyasztjuk.
A tészták minőségi fagyasztástartama általában hat hónap.
Tejszínt is mélyhűthetünk a süteményekhez, akár felverve, akár folyékony állapotban. Három hónapig tartható mélyhűtőben (müanyagdobozban vagy -pohárban).
Fotó: Gergely Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése