Tininapló 1867-68-ból: DL elismeri, hogy a szükség a legnagyobb mester

A Budapestről Maros-

vásárhelyre hazaérkező Deák Farkas nem sokáig ül tétlenül. Némi rokon-

látogatások után "13ikán estve Bátyám, Ida és Én Lenártnál voltunk reunioban, hol a város elökelöi sokan voltak.

14én d.u. Bátyám, Ida és én Dosánitt voltunk ozsonnára, estve le mentünk a sétatérre, hol az annyiszor halott Gorizutti ezred zenekara az utolsót játszá - holnap lévén indulandó...

18ikán estve a Sörkertben voltunk Reunion, a kolozsvári Pongrácz zenekara játszott, itt is számos uriember volt 12 orakor jöttünk el s akkor a sáros utcza beli Schönstein kávéházba mentünk, hol egy feketét ittunk...

19.én Reggel a temoplomban voltunk hol Tolnai beszélt igen szépen, ki aztán hozzánk jött és 12ig nállunk ült...

21én...d.u. Tolnainál jártam de senki volt honn.

22.én Udvarfalván voltunk Édes Anyám, Farkas és én igen jől eltöltöttük az időt - d.u. én Magyarival a Rozsnyai János gyermekei tanítójával meg is feredtem a Marosban. Estve, amint 9 ora körül jöttünk haza (én hajtottam menve és jövet) a Kozmáék háza előtt ropp! s a szekér hátsó tengelye ketté tört - hanem nem lett semmi nagyobb baj.

23. Reggel a szomszéd Mihállyal elvittük a tengelyt csináltatni került 2 frt 60 krajczárba, melyet tán csak megadnak?!... D.u. Tolnainál voltam egy 1/4 orát a nálunk hagyott Bibliáját vivém haza." (217-219. oldal)

Ez az a hónap, a július, amikor Dósa Lajos bácsi bevezeti DL-t a Casino világába, s attól kezdve hősünk minden délelőtt tiszteletét teszi ott. Elcsattan az első csók is ő és Dósa Nina között, de ezt is olyan szűkszavúan épp csak papírra veti, hogy a gyanútlan olvasó könnyen át is siklik felette (magam csak harmadik olvasásra fedeztem föl a szöveg rejtett pikantériáját). DL ugyancsak megörökíti az Anna napi vendégeskedéseket (édesanyja is Anna, de akad más ünnepelt is a nagy családban, tehát sorra köszöntik valamennyit).

"27ikén reggel hozzám jött Samu, hogy menjek Görgénybe vele. El is mentünk s ottan némi megbizatásokat elvégezve Decsi Károlyhoz mentünk de őt nem találva honn - szép kertjét jártuk meg. Azután Nagy Lajoshoz mentünk, ki jó bor és dohánnyal látott el - 6 orakor itthonn voltunk. Estve Édes Anyám s Farkassal Dosánitt voltam.

28ikán Bándra mentem Samuval. Ottan elmentünk a paphoz: Vas Tamáshoz vmi dologban. Ott volt a nejének növére, Lénéárt Zsófi is. Még több embernél is jártunk. 5 orakor elmentünk a Bándi tóra ott egy csolnakost fogadtunk s a nagy tót össze jártuk, ó mi szép volt a víz közepén a hullámkák lassu moraját hallani s a vizi növények ezreit, melyek a kristály tiszta vízben látszottak gyönyörködve nézni. Igazán eddig csak olvastam de most képzelem mily édes és kellemes lehet holdvilágos csöndes estve a szeretett lénnyel a habok felett ábrándozni... Késöbb megförödtünk a gát alatt - a viz oly mély volt, hogy fenekét némely helyt nem értük. Estve el beszélgettük az időt majdnem 11 oráig.

29én korán keltünk s reggeliztünk s pakkoltunk és midőn jöttünk Bergenyében beszoltam özv. Koronka Mártonnéhoz pár percre - igen szivesen látott s egy szép csokor virágot adott. 10 orakor itthon voltam Ma bátyámnál volt d.e. sokáig a fötiszt. Ő pedig ebéden ott volt...

30. d.e. irtam s almát szedtünk a kertből, ebéden Eszter néninél, d.u. Dosánitt, Kesénitt s onnan... a szinházba mentünk, hol két kis darabot: Tips a hires nöi szabo és Müller és Miller-t adták. Az elsőt kivált sikerrel, a második is megjárt volna, ha szerepeiket megtanulták volna. Zádor kitünő volt az 1sőben, a darabok külömben nagyon egyszerű mesével bírnak, hanem igen mulattato scenákkal teljesek. Közönség gyéren." (223-226. oldal)

Az augusztus hónap DL számára véglegesen is a gondtalan ifjúkor végét jelentette: házitanári munkát vállalt a Dósa családnál.

"3. Hétfő. Mán kezdve naponkint 6 orát tanitom a Dosa Lajos bácsi két kis fiát, Laczit (13 éves) s Albertet (10). Német és Latin nyelvre. S minden nap ha tetszik megyek oda ebédre. Egy kissé különösen ezik biz az, hogy én, aki eddig oly szabad voltam, mint a madár, most ennyire lekötelezem magamat - de hiába, a szükség a legnagyobb mester...

5. Estve a Maros mellett kisérlet a csak nemrég feltalált extincteur féle oltó géppel; nagyon sok néző gyült össze s czélszerüsége általánosan elismertetett.

6. Reggel egy szekér fát vettem 3 frt 66on. Azután a piaczon valami deszkát és fát tornácznak. Aztán tanitás. Aztán a Casinoban voltam...

Egész e hó 19ikéig naponkint eljártam tanitani, a drága bátyám pedig naponkint eljárt több helyre, mert a most 19én történő követválasztásra fellépett. És sikerült nekünk egynéhány becsületes embert megnyernünk." (228-230. oldal)

A kampány fejleményeiről, DL további sorsáról a következő fejezetben.

(Folytatom)

Illusztráció: hetivásár a vásárhelyi nagypiacon