2009. október 7., szerda

Tininapló 1867-68-ból: DL olvasmányai


Az 1867-es esztendő csöndesen végződött Deák Lajosunk számára. Naplója szerint "31.én olvastam csaknem egész d.é.Thyrnau Tamást, d.u. pedig a piaczon s a Collegiumban voltam tanulótársaim s barátaimmal, estvefelé aztán minthogy a mienkből elkéstem volt, a Catholicusok templomában voltam évrekesztésen, a hol Vessely Károly esperes igen szép beszéddel temette el az 1867es évet. Estve 9 orakor Édes Anyám után mentem Szarvadini(?) s ottan egy tányér fagylaltot ettem, itthon aztán 12 oráig olvastam amikor beállott az... 1868ik év."(60. oldal)

Az olvasás művelete át- meg átszövi DL napjait, hol töményen bukkan fel a napló lapjain, hol csak utalás formájában. Még a '67-es év szeptember 28-áról feljegyezte, hogy kivett "a Collegiumi Nagy teca ból két könyvet, egyik nemzeti Almanach 1842, a másik grichisch-Deutsches Wörsterbuch." Október 9: "kaptam Farkas bátyámtól 3 darab könyvet: Homer Iliasa forditotta Telfi Iván, Betüszámtan... és A magyar nemzeti irodalom Tolditól, csak azt sajnálom, hogy ezen utobbit nem használhatom, mert ez 15 év előtti kiadás, a mostani pedig attól nagyon különbözik." (27-28. oldal)

DL-nél tehát becsben áll a könyv, az olvasás. Az új esztendőben sincs ez másként: január 3-án "Dosa Lajoshoz vittem egy könyvet s más kettőt hoztam el", 5-én pedig "d.e. mind olvastam, hogy d.u. Dosához a két könyvet haza vihettem - a mit miután megtettem a temetésre mentem Göldnerni (Göldner Dániel haláláról van szó - sz. megj.) ahol a Dalárdában énekeltem."

A napló szövege a 96. oldalon hirtelen megszakad, s majd csak a 151-en folytatódik. A közbeeső lapokon pénzbevételeiről és kiadásairól, levelezéséről és olvasmányairól is. Ebben olvashatjuk:

"1867 Martius 15től fogva ezen szépirodalmi könyveket olvastam:

1 (kötet) 1841 Romeo és Julia. Shakespeare.
3 (kötet) 1857 A nemzet napszámosai. Vas G.(ereben)
2 (kötet) 1853 2 év egy ügyvéd életéből. Degré Alajos.
2 (kötet) 18... Felfordult világ. Jokai Mor.
4 (kötet) 1863 A magyar kényurak. Jozsika M.
1 (kötet) Adomák a magyar szinészéletből. Dériné.
4 (kötet) 1865 Mire megvénülünk. Jokai M.
6 (kötet) 1862 3 testör. Dumas Sandor - Hang Ferencz.
a Collegiumi 1867iki tanév második felében csak enyit olvastam az olvasó tekából: 8 darab = 23 kötet.

Az 1868iki tanév 1ső felében ezen könyveket olvastam a nagy és ifjusági könyvtárból:

Szellemi Szikrák. Lauka Guszt. 1 (kötet)
Tamás bátya kunyhoja. irta Becher Stowe Henriette, angol; ford. Irinyi Jozsef 1853 4 (kötet)
Világtörténet. Ó kór. Bajza 1847 1 (kötet)
Egy Herczeg titkos neje. tört. regény angolból 1857 1 (kötet)
Beszélyek angol és francziából. Hang Ferencz. 1 (kötet)
A két Barát. tört. Regény. Jozsika M. 1860 4 (kötet)
Elv és Előitéletek. történelmi Reg. Halmágyi Sándor 1864 1 (kötet)
Egyetem Pallosa. Abonyi Lajostól 1859 3 (kötet)
a melynek egyik legfőbb érdeme, hogy alakjai mind oly élethüek, hogy az ember mindig maga elött látja őket. Tanulsága szerintem: 3 kincset keress: higyj, remélj és szeress, s én még hozzá teszem: munkálj, türj, igaz légy s föként becsületes! " (112-113. oldal)

E számadás után néhány olyan olvasmányélmény leírása következik, melyek valami miatt nem fértek el a leltár tételei közt. Ezek közül mutatóba vegyünk szemügyre négyet:

"Az utolsó Báthori, regény Jozsika M.tol e század 4ik tizedéből. Nagyszerü jellemeket fest, melyek legkitünőbbjei: Celeste és atyja Albinus, kinek élete és halála is nagyszerü és megható; maga Báthori, Kornis és neje, továbbá különösen Dimon, eme pokolfajzata, de kit inkább vak sorsa hányt oda, a hol volt; Szerafin s még sokan vittek nevezetes szerepet. A 17ik szazadban történik.

A Fegyenc Neje vagyis jelenetek az australiai életből franczi-németből forditva; e könyvben a bünök szellemének megtestesitését látjuk az odaadó, mindent áldozó szerelemmel társulva. Nevezetes személyei: Emilia, Flower György és Roberts Károly. Idő jelen.

Mire megvénülünk? Szerinteem egyike a legnagyszerübb magyar regényeknek, mmelynek számos lapjain gyönyörrel s sokszor fájdalommal olvassuk a Jokai ragyogó tolla és képzelete által teremtett megható jeleneteket és leirásokat. Sok nagyszerü személy játszik: Áronfi Loránd és Dezső, Topandi, Czipra a czigánylány, Melanie a tanácsos kisasszony, az ő anyja és Atyja, Gyáli Pepi, Sárvölgyi, a czipra atyja és a kit szinte feledék, a kedves kis Frommer Fanni stb. Reám Kárpáti Zoltánt kivéve - melyet ezelott 2-3 évvel olvastam -, soha könyv nagyobb hatást nem gyakorolt, mint ez.

Europai rabszolga élet, németből Hacklender után ford. Szabo Richárd. Nagyon sokat tanulhat az ember e könyvből, mely a társadalom különböző rétegeit tárja fel előttünk a királyi pompa és szigoru illemtől a legalsóbb bünbarlang erkölcstelenségéig. Személyei számosak - talán még igenis sok személyt szerepeltet, hanem az életben is ugy van épen -nagyon sok mindenféle egyeddel vagyunk érintkezésben. Az előitéleteket és a magasabbak hiuságát ostorozza s szegény, egyszerü ártatlanságot diadalra viszo - de nem mindig a mint szegény Mari példája bizonyitja, a mit nem is szerettem. Kiválobb jellemek: Klára, Arthur, az ő anyja, Pram Báro, Forbach grof, a rendörfönök, Plaffer, egy pár tolvaj férfi és nő stb." (119-123. oldal)

A naplóban nem találunk utalást arra, hogy DL a már említett és nagyrabecsült Tolnai Lajos tanár és pap irodalmi munkáit, mint jeles íróét s költőét olvasta volna, pedig akkor már néhány éve múlt, hogy az 1837-ben Györkönyön (Tolna megye) született főgimnáziumi tanár költeményei megjelentek Kertész József gyorssajtónyomása jóvoltából, amelyet a szerző Arany Jánosnak ajánlott, tisztelete jeléül. Eljátszadozhatunk a gondolattal: nem lehetetlen, hogy DL később, akár Farkas bátyja révén, de közvetlenül is megismerkedhetett Tolnai Lajos írásaival is, aki 1884-ig élt Marosvásárhelyen, adta ki ott az Erdély c. folyóiratot és bábáskodott a helybeli Kemény Zsigmond Társaság létrehozásán. DL olvasmányairól szóló beszámolókat elemezgetvén, hinni tudom, hogy az ilyen versek is megnyerték most még ifjú hősünk tetszését:

Mi az ember? pislogó gyönge mécs;
Egypár arasznyiak sugárai.
S a nagy mindenséget -
Ez akarná bevilágítani!

(Tolnai Lajos: Mi az ember?)

Illusztráció: leltár az olvasott könyvekről

(Folytatom)

Nincsenek megjegyzések: