"1867. junius 30án volt az ugy nevezett subscriptioi vizsgánk reggeltől estig - írta naplójának 15. oldalán DL, majd azzal folytatja, hogy felsorolja mindazon tanárokat, akik őt és társait a különböző tantárgyakból egzaminálták. - Julius 1sőén 12 és 1 ora között volt aztán maga az ünnepélyes subscriptio, én 2iknak subscribáltam a nevemet, Szöcs Lajos lévén az 1ső. 38-an lettünk deákok, egy sem maradt benn...
Ugyancsak Julius 1sőén estve elmentünk közös vacsorára a Lénárt vendéglőjébe ahol is én 1/2 11 óráig ültem, Mentovich Elekkel együtt jöttünk el, a többiek pedig 12 óráig ültek. Került a vacsora 1 forintba.
A Dimission [elbocsátás, a mai ballagásnak megfelelő mozzanat], mely Junius 29én volt nyertem jutalmul Arany János furcsa Hőskölteményeit. Deákká tételemkor Julius 3ikára csináltatott Édes Anyám nekem egy arany karika gyűrűt és ez volt az én első gyürüm, mmelyet azolta viselek is (6 frt 20 kr)." (15-17. oldal)
DL számára ezzel megkezdődik a nyári szünidő, miközben beáll a helybeli dalárdába, amiért havonta 40 krajcár tagdíjat fizet. Egy kirándulás Jobbágyfalván, majd Ehedben, július végén pedig mintegy tíz napon át házőrző lett egy ismerős családnál, amíg azok fürdőhelyen tartózkodnak. Augusztus 9-én aztán DL is felkerekedik nagynénje meghívására...
"Minthogy már több ízben írták volt Eszter néniék, hogy látogassam meg őket Báznán, felmentem Márkus János nevű fiakeressel (1 frt 20 kr-ért) Báznára, jóllehet ugy mentem volt, hogy csak egy-két napot ülök ott, de részint, hogy jó alkalmat a hazajövésre nem találtam, részint más okból is egész 2 hétig ültem ott, t.i. addig, a mig Eszter néniék.
Nekem ez volt az első hosszasabb otthon nem létem, de ez nagyon jól telt, tánczoltam, vigadtam eleget. Bálban (public) voltam 3szor, ezenkívűl kétszer a Sétatéren s egyszer a mezőn tánczoltam..."
Miután névszerint felsorolja legkedvesebb táncosnőit, illetve barátait, akivel a fürdőn megismerkedett (mindegyik névsor után ott áll a sokat sejtető "stb", vagyis hogy hosszú még a sor), bevallja, hogy egy Frendel Gyulánka nevezetű leányzó tetszett neki leginkább, "ki akkor 12 éves volt, de idejéhez nagy és igen szép termetű, szőke haja, szép homloka, világos kék kissé szürkére hajló szeme, finom szabásu orra alat metszett piczi szép korall ajkai között beszédes 2 fehér gyöngysorral diszes szája van." (19-21. oldal)
Augusztus 15-én kis kirándulást tesz Medgyesre Czell nevű barátja családjával, ahol is vásárolt magának egy tárcát (1 frt 40 kr-ron) a Theil kereskedésből.
A naplóban ezután újabb, hosszadalmas lista következik azokkal, akikkel a fürdőn megismerkedett, illetve akiket éppen csak megismert. Utóbbiak között szerepelt egy igazi gróf is, a 38 esztendős bükkösi Bethlen Dániel, "akiről az a nevezetes, hogy Aug. 20ikán a Sz. István napi innepélyen miután jól leitta magát, a Sétatéren, hol a nagy közebéd volt 150 teritékkel, egy 8 teritékű asztalról a teritőt mindenestől együtt lerántotta, azután aztán 3an megcsipték, szobájába vitték s oda bezárták." (24. oldal)
"Az utolsó elötti nap, hogy Báznáról eljöttünk, Édes Anyám is feljött volt és együtt jöttünk aztán haza Aug 23ikán a Keséné néni szekerével... Az egész báznai költségem 8 frt 15 kr volt, melynek nagyobb részét Dosa Lajos bácsi állotta, köszönöm joságát! Ebéden is voltam vagy 3szor nálluk." (25-26. oldal)
Illusztráció: a báznai iszapfürdő, korabeli levelezőlapon
(Folytatom)
1 megjegyzés:
Még csak három részecske jött le a napplóból, én máris egy ügyes, kis házi előadást csináltam belőle magunknak.
Ma reggel 6,06-kor leültünk Piroskával, ide, az ódon-hangulatú, régi lakásunkban, s kávé mellett fölolvastam a mai bejegyzést. Úgy olvastam föl, amiképpen a színészek szokták a rádióban előadni az arra érdemes regényeket. A dőltbetűkkel szedett Deák-szövegeket színészi stílben, fennköltebb hangon adtam elő, a magyarázó részeket pedig póriasabb tónusban épp, csak odavetettem. Az egész olyan volt, mint egy kis házi színi előadás. Ez a Piroska is fölkapta a fejét, amikor a Deák-gyermek forintos, krajcáros kiadásai kerültek elő, meg is jegyezte, nem lehet ezen a pénzen soha eligazodni.
A báznai kiruccanása különleges élmény volt. Nekünk már nem is kell Báznára mennünk, elhozta ide ez a Deák-gyermek, legalábbis annak régi hangulatát.
Szép kis olvasnivaló kerekedik ki ebből, ez már most tisztán kirajzolódik.
Megjegyzés küldése