Naplója tanúsága szerint DL amolyan életrevaló, "sokoldalúan fejlett" fiatalember volt. Nem csak az olvasmányok, a politika, a dalárda, a tanulás érdekelték, hanem bizony a társasági élet is foglalkoztatta s nem átallott megfordulni egy-egy ügyesebb leányzó szoknyája után. Persze, mint ahogy mást nem visz túlzásba, lévén a kiegyensúlyozott mértékletesség embere, ebben sem viselkedik szélsőségesen - mindig megadja a császárnak, ami a császáré.
A tánciskola, a bálok, a színházi előadások, családi látogatások, ebéd- és vacsoravendégségek láthattuk, jó alkalmak arra, hogy korban hozzá illő nőnemű társaságban forgolódjék. 1868 tele pedig különösen alkalmas volt a társasági életre. De az egyívású legények alkalmat találtak arra is, hogy a kártyajátéknak hódoljanak, s a napló szerint a preferanszot részesítették előnyben, amelyhez elég volt 3 játékos is. A tétek szimbolikusak - krajcáros szinten mozognak -, bár az is igaz, hogy akkoriban az árak elég alacsonyan jártak.
Egy jellemző flört történetét azért ideidézem:
"(Február) 3ikán d.u. Jakabni mentem, ahol meg ismertem Csont Bertát, egy csinos (gazdag) árva leányt, Jakabné néninek rokonát. Azután Bertalannal Teleki Sándor gr.hoz mentünk, a hol Fekete Károlyt is találtuk, később odajött Dosa S. és Szöcs Ferencz is. Teleki S. aztán czipot és egy üveg finom gugyit s egy fél szalámit hozatott s ott megettük, ittuk. Még dalárdában és késöbb vacsorán Szalánczinitt voltam.
4ikén nállunk voltak: Hincsné, Klára és Bertával, Keséné néni V. Samuval és Szarvadiné s Csiszér Lilla, Csongvay Lajos is, azonban jollehet elöbb nagyon vigan telt az idő, de midőn már vacsorálni akartunk, hát jönnek Hincsék után, hogy rögtön menjenek haza, na persze mi eleget marasztottuk, de mégis elmentek biz ők, mind mentek illetőleg mentünk, mert én elkisértem őket, eleget bosszantottam Bertát (Tibáddal, mert azt beszélik, hogy tán ő venné nőül), mert ő mind sietett a hideg miatt, s mikor ő már a kapuhoz ért, akkor mi még csak a Téka innenső kapujánál voltunk, én mondtam, hogy menjen csak, mert az a percz is drága, amellyel előbb fogja őt meglátni! de ő ahelyett a kaputól vissza futott, s szép kis kezét nyujtotta nekem, amelyet nagyon hajlandó lettem volna meg csokolni, ha csak az anyja és nénje ott nem lettek volna.
5ikén. Délelött összeegyeztünk Cs. lajos és Fekete Károllyal, hogy d.u. menjünk Kelemen Istvánhoz, délután én elmentem Csongvayhoz és együtt átmentünk Feketéni Károlyhoz, hogy hívjuk, de ő már nem volt honn, hanem 4 leány: Fekete Ilka, Dicső Giza és Sánta Livia és Lóri szaboságot tanult Greiner-től. Egy kis idő múlva mi elmentünk, s Kelemen is ép akkor jött ki a Táblától s együtt mentünk aztán hozzá, ott el beszélgettünk gyertyagyutásig az időt, akkor perczig fel mentünk Farkasékhoz, ahol egyik leánynak a foga fájt, a másik nem volt honn. Lejőve onnan egy partie preference-t játszottunk s még be sem végeztük egészen 8 ora volt. Tehát a Dalárdából elmaradtunk.
Febr. 9.én d.e. a templomban voltam, onnan a dalárda nagy közgyülésére mentem, ahol a dalárda eddigi állapotárol adott felvilágositást Göldner Nándor a jegyző és Csiki Károly a pénztárnok, megjegyzendő, hogy Petri Ádám mint Elnök nyitá meg a gyülést s bucsuzott is el, mert az ő egy éve, amelyre választva volt ki telt, azután egyhangulag ujra kikiáltottuk elnökké. De Göldner s Csiki lemondván, helyökbe Müller N. és Gál Domokos választattak, a pénztár állása jelenben: 316 forint 76 krajczár készpénzben...
14.én d.u. Csongvayni voltam híva hol Feketéék is voltak, ottan mi 6on F. Ilka, S. Lori és Lina, Cs. Lajos, F. Károly és én, csokoloztunk.
15én szavaltam az önképző gyülésen Arany: Visszatekintés-ét, jól...
16án... vajmi szerencsétlen nap volt a mai reánk. Reggel a templomba mentem, onnan Csongvay Lajossal elmentünk szegén Rosnyai Klárit utolszor megnézni, mert ő tegnap szép csöndesen a Szarvadi Lajos ölében átszenderült egy más boldogabb hazába. Onnan a kolégyomba mentünk, ahol a szonoklati gyülésünk volt.
Amint mentünk haza bementem egy kicsit Lajoshoz, onnan mikor hazamentem, hát nállunk van Vályi a vén s Gábor a fia, Gábor egyszer félre hiv s mondja, hogy: "Farkas beteg! himlős! holyagos himlő!!! épen most kapot telegrammot Simo Ferencztől. De édes Anyámnak egyik se merte megmondani, végre, hogy látta, hogy Eszter sirni kezd, mert neki is megmondta Gábor, kérdezte, hogy mi a baj? és ekkor az örög Vályi megmondta, hogy hogy áll a dolog, s Gábor is elévette a telegrammot, mely e volt: "Vályi Gábornak, MVásárhelyt. Deák Farkas holyagos himlöbe van, nagyon beteg, tudassa szülőivel. Simo Ferencz." Édes Anyám rögtön elhatározta, hogy ö megy fel..." (75-82. oldal)
(Folytatom)
Illusztráció: preferansz-kellék; krajcáros játékok folytak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése