Ezt most gyorsan el kell mesélnem, mert különben elfelejtem, kihull az emlékezet rostáján.
Éppen az utolsó verset fordítottam Dan Culcer gyűjteményes verskötetéből, amikor kíváncsiságból belekukkintottam abba a közös dokumentumba, melyen a legutolsó változásokat szoktuk feltüntetni. Elhűlve láttam, hogy az addigi összeállításhoz képest a versanyag megnőtt még egy darabbal, méghozzá egy egészen friss keltezésűvel, ami legalább még egy napi fejtörést igényelt.
Amikor aztán elolvastam a szöveget, meredt igazán égnek a hajam: hiszen egy olyan, az ábécé betűire szabadon asszociált szöveghalmazt kellett megközelítenem, amit szinte lehetetlen hangtani megfeleléssel értelmileg is visszaadni. Akkor nagyon elkeseredtem, azt hittem, az utolsó komoly akadálynál elbukom a próbát.
Aztán pár napi toszogatás után nekivágtam: lesz, ami lesz, itt-ott majd átköltöm, mindenek előtt a belső rímekre figyelek, rokonértelmű kifejezésekre, hangulati hasonlóságokat keresek, szóval hűtlen leszek az eredetihez, hogy magyarul is megmaradjon a vers.
Dan végül is meg volt elégedve az eredménnyel. Egyelőre nekem sincs ellene kifogásom. Ide teszem, mint a préselt virágot...
*
Bevezetés
Mindennapi ábécé
A mint analfabéta vagy mint egy ál-apáca
tán épp a cirkáló Auróra, mely az istennő nevét bitorolja,
kimustrált hajó, antik holmi, múzeum, rajta munkások, tengerészek,
forradalmas botcsinálta vitézek.
B mint ama bölcs bolond aki átvert bennünket
C mint cicák, cicababák kik az útszélen cicáznak
D akár a döbbenet vagy tán a dinamit
E mint egy hit elvtársai, mely keresztszüleit is megöli
F mint fagy vagy félelem, esetleg fikció
mit vígan felzabál ma is egy náció
G mint vigyorgó gázálarc
H mint a hóra amit mindenki jár ki a táncba beáll
forog, majd kidől ha belefárad.
Az I illedelmes volna, ha lenne modora
de percre se hiszi hogy a messzi idegen
segítene a bajba jutott embereken.
J csupa játék, jóság, jogar vagy jog talán.
Holmid, munkád és kedved is ott van az őröd asztalán
nem remélt jutalmak s falatok forrása gyanánt.
K mint a köztünk álló kilométerek
külön világok melyeket mások kedvükre
kiosztanak egymás közt meg se kottyan nekik
hogy az a távolság, sok határ nekünk mily rosszul esik.
L-lel oly szavak kezdődnek mint lusta, lámpás, levél,
lótetű vagy valami más is, amiről senki nem beszél
(ki szótárban, kirakatban keresi, hiába teszi, egyikben sem leli).
Az M annak a jele, hogy marakodhatnékom van valakivel
meglehet épp a szülőanyám az,
ki attól tartva nehogy elveszítsen
megtanított: hallgatni sose szégyen.
N mint Napóleon, a Nagy Birodalom e csöppnyi főnöke
akire sajna, hasonlítunk, s jóban-rosszban
arról álmodozva, hogy diktátorok legyünk, bármilyen kicsik.
Éltünk, reméltünk, hogy a szerencse egyszer eljön értünk.
O mint onánia, ondolál, vagy tán ornátus és ondó
orvul lesben álló vagy valami hasonló.
P mint perpatvar, pimaszság, pina mely mind csak azt lesi
hol az a remete, aki egyszer csak jól befűt neki,
dicső ok s rá az okozat. R mint a reszli ki helyét nem leli
a Nagybőjtöt se tiszteli, megszegi
s a sok rimánkodástól a rőzsemáglya hirtelen föllángol.
S mint suttogás s azt súgja, hagyd, hogy mondja más.
A T mint titok és a hallgatás
aranyat ér, ez nem vitás.
U mint utálat, hát tartsad a szádat
amíg a tömegek lelkesen hurráznak.
V mint vesz és vész, viharos hóesés
mikor hívatlan vendégek toppannak a házba
vagy mint a vátesz aki előre látta
hogy üstökös hull majd a havas határra
és az X a csillag rákkeltő sugara
a tornyok tetején, a tér közepén
hol gyűlölködő tömegek bohóckodnak, s ez mindent porig aláz
Bizakodjunk, tán lesz elég erőnk
a pojáca szemébe vágni: "Fogd a csőröd, ne pofázz!"
2010 januári változat
(Cseke Gábor fordítása)
*
INTRODUCERE
Un alfabet al zilei
A de la analfabeţi sau poate de la falşi anahoreţi
sau de la Auroră, crucişător parcat cu nume de zeiţă
vas scos din uz, relicvă, muzeu, cu marinari şi muncitori,
al Revoluţiei păpuşilor de ceară.
B de la un bătrân smintit dintre aceia care ne-au minţit,
C de la copoi sau curve care ne pândesc la curbe
D vine de la dezolare sau poate de la des(t)alinizare.
E numeşte enoriaşii unei credinţe care îşi ucide naşii
F de la frig sau frică sau ficţiune
cu care se îndoapă încă o naţiune
G de la glumă, care e sinistră
H de la hora-n care joci dac-ai intrat
şi te roteşti şi cazi când nu mai poţi.
Lui I i-ar fi ruşine, dac-ar avea obraz,
să creadă că-n insule îndepărtate, izolate
s-au construit cândva perfecte state.
J vine de la joacă, jenă, jupă, jalnic, jeg sau jug.
Obiecte, stări, lucrări, distribuite strict de paznic
Ocazii, nesperate pentru praznic şi chiolhane.
K de la kilometri care ne despart
în lumi pe care alţii le împart
cum vor, fără să-ntrebe dacă nu de dor
distanțele şi graniţele.
Cu L încep cuvinte cum sunt laş, lămpaş, lumesc,
limbric precum şi un cuvânt pe care nu-l indic
(e-n van să-l caţi în galantare sau în dicţionare).
Un M e semn că-mi vine iar să muşc
dar poate fi şi Mama care te-a născut
apoi de frică ca să nu piardă
te-a învăţat să fii tăcut, să stai sub scut.
N vine de la Napoleon, mic tartor dintr-un Grand Empire
cu care, jalnici, ne asemănăm, visam
la bine şi la pire, mici candidaţi de dictator pitic.
Eram, speram să fim benefeciarii unui chilipir.
O vine de la onanie, orizont sau onofrei, ovare
sau osânză pentru cei care stau mereu la pândă.
P de la pizmă, pizmătareţ, pizdă, cautând un stareţ
ca s-o aşeze în postura rară a maicii convingând un nătăfleţ.
Efect şi cauză măreţ. R de la restul ce nu-şi află rostul
ce nu respectă, ocoleşte postul cel Mare,
sau de la ruga care rug se face.
S vine de la «Ssst!», semn că e mai bine să-ţi ţii gura.
T-ul vine de la o tăcere, care cum ştim,
nu poate fi decât de aur.
U de la iura care stă să spargă gura
mulţimilor ce ştiau şi nu mai ştiu să strige «Urrra!»
V vine de la voi şi vai, şi vai de noi, pe vremea viforoasă
când veneticii ne-au intrat în casă
ori de la o veste minunată, o ce veste minunată
când se lasă stea cu coadă peste câmp de nea
Şi X sunt razele cancerigene ale stelei
din vârful turlelor, din piaţa-n care
mulțimi de xenofoni joacă Paiaţa, pierd şi viața
Doar xenefonii ne mai dau speranţa
c-om şti striga paiaţei «Tacă-ţi fleanca, Tacă-ţi clanţa!»
Versiune ianuarie 2010
Illusztráció: Dan Culcer fotógrafikája - Mozgó célpont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése