Az Élet napról napra megírja a maga penzumát; az élet ugyanis krimit ír. Mondhatni, napszámra. Pár napja megbotránkoztatott a tömeggyilkos, németországi ámokfutó ex-diák tettével.
Néhány további hajmeresztő sztoriját kölcsön veszem, elmesélem.
* Egy ukrajnai kisváros lakosai döbbenten vették tudomásul, hogy egyik köztiszteletben álló orvosukat váratlanul letartóztatták. A rendőrség arra gyanakodott, hogy a doktornak köze van egy prostituált halálához. A kihallgatáson kiderült, hogy a feltételezett áldozat mellett a gyanúsított még tíz további lágy meggyilkolását bevallotta. Nehéz volt elképzelni a mindenki által csöndes, jószívű embernek ismert orvost, mint sorozatgyilkost, de ha vallomásának hinni lehet, egy rendkívül elfajzott bűnözővel van dolga az ukrán hatóságoknak, aki valahányszor hölgytársaságra vágyott, meghívta a lakására kiszemelt, soros áldozatát, aki egy ideig nála vendégeskedett, jól érezték magukat egymás társaságában, aztán a házigazda egy idő után leszúrta vendégét, majd szakszerűen feldarabolta. A "színhúst" megkészítette vagy konzerválta, a hulladékot pedig a kóbor kutyák elé vetette.
* A másik történet egy spanyol titkos ügynök már-már hihetetlen története: Francesco Paesa 1998 júliusában hunyt el Thaiföldön, halálhírét világgá kürtölték a lapok, s egy kolostor szerzetesei 30 misét mondtak a lelki üdvéért. Paesában - aki a Róka fedőnévre hallgatott - Spanyolország egy olyan titkos ügynökét gyászolta, aki egy korrupt exrendőr leleplezésére utazott a Távol-Keletre. Úgy tűnt, a Róka a rendőr nyomára bukkant s visszaszerzi az általa elsikkasztott 11 millió eurót, de az ügynök, miután felvette a jutalékot, váratlanul meghalt s szűk családi körben el is temették. Mindkét summának természetesen nyoma veszett. Nemrég egy detektív Luxemburgban a 68 éves ügynök nyomára bukkant, aki "a legélőbb halottnak" tűnt, akit el lehet képzelni. Kiderült: annak idején megrendezte saját temetését, s argentin útlevelének védelme alatt élt, majd mikor megneszelte leleplezését, azonnal nyoma veszett - annak dacára, hogy nem volt mitől tartania, hiszen a számlájára írt bűncselekmények mára mind elévültek.
* B.N. kolozsvári tizenkettedikes tanulót egy reggel édesanyja holtan találta szobájában. A fiú kitűnően tanult, idén júniusban a Kielben (Németország) rendezett nemzetközi kémiai olimpián bronzérmet nyert, s mindenki sikeres tudományos pályát jósolt neki. B. N. pár hete tért haza a tanügyminisztérium által felajánlott görögországi jutalomkirándulásról, s érkezésekor lesújtó hír fogadta: elsőéves gyógyszerész hallgatónő szerelme - feltehetően ciánnal - véget vetett életének. Az amúgy zárkózottnak ismert fiú teljesen magába roskadt, s az iskolai pszichológus javaslatára depresszió ellenes szakorvosi kezelésre járt. Nemrég az iskola igazgatója elkísérte Bukarestbe, hogy az olimpiai szereplésért járó 40 millió lejes minisztériumi pénzjutalmat kiváltsa, s B. N. az utazás során megosztotta vele jövőjére vonatkozó elképzeléseit: a kolozsvári egyetem vegyészeti karára készül, majd egy külföldi ösztöndíjat kíván megpályázni... A mind gyakoribbá váló öngyilkosságok magyarázatával kapcsolatban pszichiáter barátom így reagált: "Az irodalmi példák közül mindjárt Rómeó és Júlia esete jut eszembe, bár ott nem történik kivárás. Hasonló eset a Benedek Eleké, s bár Elek apó természetes halállal múlt ki, Flóra asszony ezt képtelen volt elfogadni, és azért, hogy férjével egyszerre és egyazon helyre temessék, egy napon belül megölte magát." A kérdésre, hogy vajon tényleg irodalmi példák ihlették a két kolozsvári fiatalt, bevallotta: "Nehéz meghúzni a választóvonalat élet és irodalom között. Van, amikor az élet ihletődik az irodalomból, de sokszor a fordítottja is igaz..."
Könnyen megeshet, hogy fennebb néhány holnapi-holnaputáni krimit meséltem el...
Illusztráció: Jánosi Antal falfestménye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése