A huszadik
szazad.hu portál advent első hetében archív közlemé-
nyeiben elért az első világháborút lezáró párizsi békekon-
ferenciához, illetve Trianonhoz. E történelmi pillanat gyökerestől megváltoztatta Magyarország és az elcsatolt területek, köztük Erdély életét. Rovatunk a honlap anyagaiból készült lényegi válogatásban, hétről hétre, lépésről lépésre korabeli lapok alapján igyekszik nyomon követni, mi minden történt velünk Trianon óta. Az erdélyi románság is nagyon hamar ráébred, hogy Kárpátokon túli testvéreik orruknál fogva vezették őket...
Móricz Zsigmond: A világ ítélőszéke előtt
1921 május
Miért is tudjanak rólunk valamit? Sem utóda, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse nem vagyunk senkinek.
Mit tudjon rólunk a versaillesi konferencia? Milyen asszociációk s minő asszonanciák keljenek egy nyugateurópai emberben a szép és büszke, a drága, édes magyar név hallatára?
Szomorú magára maradottságában boldog sejt aki voltunk. Jaj nekünk, ha érdeklődni kezd irántunk, mint az indus és afrikai exotikumok iránt, ha körülnéz köztünk s tudományosan feldolgoz: a font és a frank!
A távol Ázsia?... Igaza volna e könyvnek, hogy "Das ist Asien in den Park der europäischen Romantik hinüberzaubert"...?
Voltak pillanatok, mikor végínségben már Ázsia felé fordult tekintetünk s onnan vártuk a végső, histórián túli segélyt: s tőle kapnánk végső közösségül rabszolgai nyomorát?
Hogyan? a Sors arra jelölt ki a bérces avargyűrűben, hogy évezreden át tehermentesítsük Kelet felől Nyugat kultúráját s hogy most mi pótoljuk számára a veszendőbe menő ázsiai gyarmatokat?
A magyar kultúra, ami: van!... fel fogja világosítani Európát afelől, hogy: vagyunk!
De ki és mi fogja koncentrálni a magyarok erejét hogy: legyünk!
Egy könyvet kaptam külföldről, címe: "Das verwundete Land", s ennek kitűzött célja éppen az, hogy Romain Rollandot, illetve az átlagkultúrájú nyugatit felvilágosítsa felőlünk. Figyelmet akar ébreszteni e "merkwürdiges Land" iránt. "Erinnerung vergessener Menschen in einem vergessenen Lande."
Mindenki azt s annyit ad, amennyi benne van. Ebben az íróban sok tanultság, sok szellemesség, nem közönséges írói készség s elviselhetetlen arrogancia van. Voltairenek joga volt rá, hogy sebekbe belevájkáljon, történelmi alakokat piedesztáljukról leszállítson, élet nagy eseményeit filozófiai magasságukból a fogmosás közelségébe rántson, de erre nemcsak bátorságot és lehetséget, de talentumot is kell örökölni.
Nem baj, hogy ez a könyv megjelent, mindegy. Nem órák kérdése a jövő, de századoké. A magyarság Európában kétezer év alatt alakult egy ethnossá. Politikai fordulatok megnehezítik talán a fejlődést, de egy néptömböt nem a politika, csak természeti erők szüntethetnek meg.
Hogy ez az idő mikor jön el, ma még semmi jele: a magyar nép dolgozik, s míg dolgozik: él.
Erejét életre koncentrálja: az Erő rendeltetése.
A trianoni béke életbeléptetése
1921 június
A trianoni béke zárhatározmányai ugy intézkednek, hogy a béke három nagyhatalom által történt ratifikálása után életbelép.
Az életbeléptetés a ratifikálás idejének közlésével egyidőben történik, s az érdekelt szerződő felek három hónapi időt nyernek a végleges elhelyezkedésre.
Végleges elhelyezkedés alatt azt kell érteni, hogy mindenik szerződő fél tartozik a területi kérdéseket ugy rendezni, ahogy a béke azokat előírja.
Megindult a küzdelem Erdély önállósitásáért
1921 június
A bukaresti lapok legutóbb hangosan követelték, hogy Vojvod Sándor, volt román miniszterelnököt lázításáért tartóztassák le és állítsák a bíróság elé. Mint Kolozsvárról írják lapunknak, ennek az afférnek az előzményei sokkal nagyobb jelentőségüek, mintsem kezdetben hitték és következményeiben beláthatatlan zavaroknak kutforrása lehet.
Románia tudvalevően megcsinálta az agrárreformot, még pedig nem minden célzatosság nélkül hajtotta végre azt, különösen Oláhországban, ahol a parasztságnak olcsóbban több földet juttatnak. Az erdélyi románok észrevették azt a csalást és hevesen tiltakoztak az ellen, hogy nekik aránylag személyenként Erdélyben sokkal kevesebb földet adjanak, mint a királyságbeli románoknak s azután adózás utján ugyancsak ővelük fizettessék meg a királyságbelieknek földrészesedését is.
Az erdélyi románok vezetői a kérdés tisztázása és rendezés érdekében egy száz tagból áll bizottságot alakítottak, azzal a rendeltetéssel, hogy ez a bizottság tárgyalja meg a differenciákat s azután az egész erdélyi romaság nevében lépjen föl a bukaresti kormánynál. Ha ez a föllépés eredménytelen lenne, ez esetben az erdélyi románok szövetkezzenek a királyságbeli ellenzéken levő politikai pártokkal és hiusítsák meg az Avarescu-kormány nemzetbontó és káros politizálását.
Az Avarescu-kormány észrevette a veszedelmet és részben ugy akart segíteni, hogy az erdélyi közigazgatás élére oláhországi vezetőket nevezett ki, de másrészt ugy is, hogy különféle előnyök nyujtásával az erdélyi románok között egyenetlenséget támaszt. Egyik törekvés sem sikerült. A bánsági románok Karánsebesen óriási népgyülést hívtak össze, amelyen Vajda Vojvod Sándor, volt miniszterelnök tiltakozott az Avarescu-kormány zsaroló politikája ellen és felvetette a kérdést, hogy érdemes volt-e hát Romániával Erdélyt egyesíteni.
Mániu Gyula, aki szintén nincs megelégedve Avarescu politikájával, minden csábítást, amely a kormány részéről jött, a leghatározottabban visszautasított, sőt visszautasította Petala tábornoknak barátságos meghivását és Bration Joniel, volt miniszterelnök tárgyalásra való meghívását, azzal, hogy nekünk Erdély autonómiája kell!
Cseh-román megegyezés magyar területek árán
1921. június
Take Jonescu kijelentései a kamarában a következő kijelentéseket tette:
- Románia védőszövetségre lépett Csehországgal. A védőszövetséget a két állam fele ratifikálta. Minthogy a békeszerződés egyes pontokban nem elégítette ki teljesen a román érdekeket, a bukaresti kormány a prágai kormánnyal folytatott tárgyalások révén barátságos uton rendezte ezeket a sérelmeket.
Csehország Románia javára hat községből mondott le, amelyek területe 172 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig 10.000 lélek, köztük 7000 román és 3000 egyéb nemzetiségű.
Ennek ellenében Románia két községet engedett át Csehországnak, amelynek területe 60 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig 9000 lélek, akik között mindössze 6 román akad.
A Máramarossziget és Szatmár közti müut Románia birtokában marad.
A Tisza balpartján egyetlen román község sem maradt többé cseh fennhatóság alatt.
Készül a katonai egyezmény is.
Bukarestből jelentik a M. T. I.-nak: Christescu tábornok vezetésével román küldöttség készül Prágába, ahol a Románia és Csehország között kötött védőszövetség értelmében megállapítandó katonai egyezmény részleteit fogják megtárgyalni.
Forrás: www.huszadikszazad.hu
Illusztráció: Maniu Gyula román politikus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése