2009. március 6., péntek

Múltidéző: Amikor Trianon beintett (9)


A huszadikszazad.hu portál advent első hetében archív közleményeiben elért az első világháborút lezáró párizsi békekonferenciához, illetve Trianonhoz. E történelmi pillanat gyökerestől megváltoztatta Magyarország és az elcsatolt területek, köztük Erdély életét. Rovatunk a honlap anyagaiból készült lényegi válogatásban, hétről hétre, lépésről lépésre korabeli lapok alapján igyekszik nyomon követni, mi minden történt velünk Trianon óta. A területileg megnövekedett Romániában kaotikusan, ellentmondásosan alakul az élet...


A romániai választások jelentősége

1920 június


Kolozsvár, június 12. * A román királyságban és az anektált területeken megejtett választások ezidőszerinti jelentősége sokkal nagyobb mint más időben hasonló viszonyok között. A román kormánynak sikerült a már többször alkalmazott és kitünően bevált balkézi fogásokkal olyan többséget biztosítani magának, amilyennek eddig semmiféle román kormány sohasem rendelkezett.

A legérdekesebb a dologban az, hogy az az óriási többség mégis inkább ellenzéke lesz a kormánynak, mint a programjában hangoztatott centralisztikus törekvésének végrehajtója.

Besszarábiában a küzdelem megmutatta, hogy az ottani nép egyáltalában nincs megelégedve a romániai központi kormány politikájával. És a kilátásba helyezett reformok helyett olyan reformokat óhajt keresztülvitetni, amelyek a román királyság régi politikusainak letünését jelentik. Bukovinában Avarescu az osztrák rendelet szerint pénzzel, itatással és bombasztikus ígéretekkel kenyerezte le a választókat. A románság intelligensebb része ott is vétót mondott a központi kormány centralisztikus törekvéseinek és a választások után nyomban megalakította a régen is fennállott bukovinai román nemzeti pártot, amely kimondotta, hogy politikai magatartásával kizárólagosan Bukovina érdekeit fogja szolgálni.

Erdélyben a román kormány, megismerve a román nép gyengeségét, pálinkával, zeneszóval és demagógiával olyan táborba terelte a választókat, amely ellen a népnek régi és ugynevezett hívatott vezérei nyiltan állást foglaltak. Ennek az állásfoglalásnak természetszerű következménye volt az, hogy a magyarországi románok nemzeti pártjának összes tagjai, kivétel nélkül megbuktak. Ezt a bukást különben megjövendölte már régebben Stengár Demján ismert népvezér, akit Mániuék eltettek láb alól. Mániuék nem hittek Stengár Demján jóstehetségének és most a saját bőrükön kellett tapasztalniok, hogy a romániai központi kormány politikájának forrása nem az a sokat hangoztatott nacionalizmus, sem pedig az ország érdeke, hanem a régi aljas önzés.

Egyáltalán nem jelent semmit sem az, hogy a mostani román kormány egyes tagjait több kerületben megválasztották. Mert hiszen több kerületben meg is buktak. Vind Aurél maga nyilatkoztatta ki külföldi hírlapírók előtt, hogy az erdélyi románok vezetői rengeteg sokat tanultak és tapasztaltak életpályáikon. De a legrettenetesebb tapasztalatot most szerezték, mikor Avarescu lehetetlenné tette őket az egész vonalon. Vind Aurél rezignálta mondta:

- Megszabadultunk egy ördögtől és körülvett bennünket kettő. Attól félek, hogy az a két ördög egész rövidesen el is visz bennünket. Közelebbről vizsgálva a román választásokat, azt látjuk, hogy a román nép sokat hangoztatott nemzeti egysége egyáltalán nem nyilatkozott meg...


Megalakult az erdélyi autonóm-párt

1921 január


Marosvásárhelyt mult héten a magyarság, Erdély vezetői értekezletet tartottak, amelyben elhatározták, hogy félreteszik az eddigi passzivitást és a politika arénáján fölveszik a harcot a betolakodott oláhokkal szemben. A szervezési előmunkálatok már folyamatban vannak és ezek két irányban indultak meg.

Szervezni fogják a megyei választások igazságos irányba való terelésére alkalmas választóközösséget, a másik pedig az ugynevezett kamarai és szenátusi választások előkészítésére vonatkozik. Az erdélyi magyarság elhatározta, hogy képviselőket delegál a bukeresti kamarába és szenátusba és ott szemtől-szembe meg fogja mondani a bitorlóknak, hogy a magyar nép egyetlenegy fia, sőt még az erdélyi románok se akarnak Nagyromániához tartozni.

Az előkészítési munkálatokat a következő körülmények érlelték meg. A különféle nemzetiségek lakta területen lakó egyes önmagukról megfeledkezett magyarok mandátumot vállaltak a román kamarába s így megbontották a passzivitáson nyugvó szolidaritást. Ott mint a magyarság képviselői az oláhok érdekeinek szolgálatába állottak s így az erdélyi magyarság akaratát nyilvánvaló hamis színben tüntették fel és a civilizált népeket a magyarok igazi felfogása, érzése, gondolkozása és akarata felől tévedésbe ejtették.

Ennek nem szabad többé megismétlődnie: ezentul az erdélyi magyarok a kamarába és a szenátusba fognak küldeni, akik a románoknak a szemükbe fogják megmondani az igazat. A marosvásárhelyi értekezlet elhatározásához csatlakoztak a szászok és az örmények is.



Nagyváradon tilos a csárdás

1921 január


Nagyváradról jelentik: A román térparancsnokság komikus izü rendeletekkel teszi magát nevetségessé. Legutóbb kibocsátott rendeletében megtiltja a kávéházban játszó cigányoknak, hogy az esti órákban csárdásdarabokat többször mint legfeljebb egy alkalommal adjanak elő. Megtiltja azt is, hogy a cigányok az egyes asztaloknál játszhassanak...


Miért szüntették meg az oláhok a cenzurát

1921 május


A napokban hirül hozták Kolozsvárról, hogy a bukaresti kormány, támaszkodva a folyton erősbödő állami konszolidációra, eltörülte a cenzurát. Ma meg Aradról írják a Budapesti Tudósító-nak, hogy ugyanazon kormány megszüntette a levél- és táviratcenzurát és szabad folyást engedett az emberek gondolat- és érzésszabadság megnyilatkozásának.

A kérdés így beállítva nagyszerüen fest s az olvasó szorongó szívvel s letagadhatatlan irigykedéssel gondol nagy Oláhország paradicsomi állapotára. A dolog azonban nem egészen ugy áll, amint a hivalkodó románok mondják.

Két és félév óta a románok tüzzel-vassal kiírtottak Erdélyből minden gerinces magyar embert, aki nem hódolt be a román utópistáknak. Az elkeseredett magyarok egy része kifejezést is adott érzelmeinek minden teketória nélkül. A másik része bölcsen hallgatott s türelemmel várta a kegyetlen sors fordulását. Ezekre a bölcsen hallgató, okos magyarokra vadászik most a román kormány: megszüntette a levél- és távirat-cenzurát, hogy így a lenyügözött emberek életjelt adhassanak magukról és a Sigurantiát biztos nyomra vezethessék.

Illusztráció: Szászrégen korabeli főtere

Forrás: www.huszadikszazad.hu



Nincsenek megjegyzések: