2009. március 20., péntek

Múltidéző: Amikor Trianon beintett (11)


A huszadik
szazad.hu portál advent első hetében archív közlemé-
nyeiben elért az első világháborút lezáró párizsi béke-
konferenciához, illetve Trianonhoz. E történelmi pillanat gyökerestől megváltoztatta Magyarország és az elcsatolt területek, köztük Erdély életét. Rovatunk a honlap anyagaiból készült lényegi válogatásban, hétről hétre, lépésről lépésre korabeli lapok alapján igyekszik nyomon követni, mi minden történt velünk Trianon óta. Életbe lép a békeszerződés ratifikálása, szervezik a román király koronázását, román-jugoszláv védőegyezmény születik...


Viktor Emánuel és XIII. Alfonso Gyulafehérváron
1921 július

Bukarest, jul. 3. * A román kormány a gyulafehérvári koronázás napját szeptember 27-re tüzte ki. Az előkészületi munkálatok már folyamatban is vannak s a román királyné a helyszínén személyesen adott direktivákkal akart gondoskodni a koronázás tartama alatt folyó ünnepségekben résztvevő családtagjainak nyugalmáról és biztonságáról.
A koronázáson jelen lesz Viktor Emánuel olasz, Alfonso spanyol király, Briand francia miniszterelnök és a kis-antant államainak fejei.
Az angol királyi házat a Wallesi herceg, valamint a román királyné rokonai fogják képviselni.
A hivatalos meghivottak száma meghaladja a tizezret, ehhez hozzá kell még számítani a katonaságot s azonkívül az érdeklődő bel- és külföldi közönséget.
A koronázási időre a román király azt szeretné, hogy egy, az összes pártokból alakított koaliciós kormány legyen az oldala mellett.
Nagyon valószínű tehát, hogy az Avarescu-kormány napjai meg vannak számlálva s rövidesen egy uj belátásosabb rezsim fogja felváltani a mostani katonai rémuralmat.

Holnap ratifikálnak
1921 július

Odalenn Szerbiában Draskovics volt belügyminiszternek meg kellett halnia, mert elárulta a horvát nép ügyét. Önállóságot, szabadságot, gazdagságot ígértek a népnek; szerb jármot kapott helyébe. Belgrád parancsol Zágrábnak, a szerb gőg alázatra akarja hajtani a horvát fejeket.
Odaát Romániában romlott erkölcsiség, pusztító tudatlanság, korrupcióból született igazságtalanság rontja, gyötri az állam erejét. Románia vézna testére nem illik a nagyhatalmi acélsisak; hajladozik s megroppan alatta. Kincsei tönkremennek; a termelés csökken, virágzó értékei - Resica, Anina, Stájerlak - rablógazdálkodás áldozatai. Amott Besszarábia felől vár reá a örök bizonytalanság; emitt nyugat felől, egy leigázott nemzet akarása a föltámadásra.
Odafönn északon magyar nótát dalol a tót is. A cseh-szlovák tákolmány csak papirosállam marad: ellenére van minden földrajzi egységnek, minden gazdasági törvénynek s minden államalkotó törvényszerüségnek. Amíg a Vág nem folyik nyugat felé, hanem délnek veszi utját, amíg a Kárpátok hegyei a magyar Alföld felé hajlanak, addig nem maradhat együtt egy állam, ahol a nemzetiségeket nem parancsoló erejü gazdasági és erkölcsi szükségességek, hanem cenzuraszabta határok fogták egy államba.
Odatul a Lajtán, nyári hőségben, Ausztria népe gondol a télre, amely ismét elkövetkezik, tél nyomoruságaira, amelyben egy bizonytalan és örökké ingadozó államkormányzat csak az örökös koldulás jajveszékelő szavával tud ideig-óráig segíteni a lakosságon. Ausztria mai formájában csak élősdi-államiság maradhat, vagy hozzátapad Németország testéhez, vagy nemzetközi területe marad a kalandor-gazdálkodásnak és egyuttal a világjótékonyságnak.
Legfenn Fiume sorsa fölött folyik a harc olasz és szerb között: a Baross-kikötő jövendője megbuktatta az olasz kormányt s az egykor eleven kikötőváros ma halálraszántan sóvárog régi élete után.
Holnap kicserélik a trianoni béke ratifikációs okmányait, - s a határkiigazító bizottságok megkezdik müködésüket.
A nagy küzdelemben az első földicsapatoknak most kell megindulniok.
Minden talpalatnyi föld, minden zöldelő fa, minden partot nádas, minden uj homokbucka, amely visszakapcsolódik hozzánk, kincs, amelyben erő és reménység van...
A békeszerződés ratifikálása nekünk Baranyát, Tisza-Maros szögét, Baját, jogtalanul megszállott magyar föld fölszabadulását jelenti. Ölelő szeretettel kell fogadnunk, gondoznunk és magunkévá vallanunk minden hazatérőt. Ezek ők reménységünkben és hitünkben.

A jugoszláv-román egyezség hivatalos szövege
1921 július

Belgrád, julius 17. * Az Avaia-ügynökség jelenti: Itt közzéteszik azon védelmi egyezmény szövegét, mely Belgrádban 1921 junius 7-én Jugoszlávia és Románia között létrejött. Az egyezmény egy bevezető részből és hét cikkből áll.
A bevezető rész igy hangzik:

Őfelsége, a szerbek, horvátok és szlovének királya és őfelsége Románia királya, határozotan eltökélve arra, hogy fenntartsák az annyi áldozatok árán megszerzett békét és a dolgoknak azt a rendjét, amelyet a Trianonban 1920 junius 4-én, a szövetséges és társult hatalmak között egyrészről, Magyarország között másrészről, valamint azt, amelyet a Neuillyben 1919 november 27-én ugyanazon hatalmak közt egyrészről és Bulgária között másrészről létrejött szerződés állapított meg, megegyezésre jutottak az iránt, hogy védelmi egyezményt kötnek.
I.-ső cikk:
A mennyiben Magyarország vagy Bulgária vagy mind a két állam a nélkül, hogy provokáltattak volna, a szerződéses felek valamelyike ellen támadást intézne oly célból, hogy megdöntsék a trianoni vagy neuilly-i szerződés által teremtett rendet, a másik fél kötelezettséget vállat aziránt, hogy a megtámadott félnek szabatosan megállapított módon segítségére siet.
II. cikk:
Az SHS királyság és Románia müszaki hatóságai közös megegyezéssel a legrövidebb határidő alatt megállapítják az ezen egyezmény végrehajtására szükséges rendelkezéseket.
III. cikk:
A magas szerződéses felek egyike sem köthet szövetséget harmadik hatalommal a nélkül, hogy erről a másik felet előzetesen ne értesítené.
IV. cikk:
A békét biztosító törekvéseik terén leendő együttmüködés céljából a két kormány kötelezi magát arra, hogy a Magyarországgal s Bulgáriával való viszonyt illető külpolitikai kérdésekben egyöntetű eljárást követ.
V. cikk:
Ez az egyezmény a ratifikációs okmányok kicserélődésétől számított két évre terjed. Az egyezményt lejártával bármely szerződéses fél felmondhatja, mindazonáltal a felmondást követő hat hónapig az egyezmény érvényben marad.
VI. cikk:
Ez az egyezmény közöltetni fog a nemzetek szövetségével.
VII. cikk:
Ez az egyezmény jóvá fog hagyatni és a ratifikációs okmányok a lehető legrövidebb idő alatt ki fognak cseréltetni.

Take Jonescu . Pasics Miklós sk.
(MTI.)

Forrás: www.huszadikszazad.hu

A képen: XIII. Alfonz spanyol király

Nincsenek megjegyzések: