Kölcsönsorok 2/37

TUDOR BALTEŞ

Született 1933-ban, meghalt 1979-ben. Zaklatott életében - miközben volt könyvelő, biztosítási ügynök, pedagógus - kiteljesedést jelentett alapító tagság a a Vatra c. marosvásárhelyi folyóiratnál. Irodalmi sikereit mindenek előtt fordításaival érte el (Sütő András darabjait fordította, majd Kányádi Sándor verseit, s halála évében jelent meg 37 fiatal erdélyi magyar költő verseit és rövid irodalomkritikai bemutatását tartalmazó antológiája, a Tineri poeţi maghiari din România (Fiatal romániai magyar költők, Dacia, 1979).Hátrahagyott, szikár szépségű költői műve (Cu mâinile goale - Üres kézzel) 2009-ben jelent meg a marosvásárhelyi Romghid kiadónál. (Válogatás és fordítás ennek alapján készült.)


A folyó
(Râul)

Fölrezzenek. Ez az a folyó.
Csak az opálos hullám,
A derekadat körbefolyó
Tűnt emléke hullt rám.


A köd világa
(Ţinutul de ceaţă)

Az álom ködös, mocsaras világa
közelit, egyre közelit. Várom
hogy megérzem jeges lehét
terméskő súlyát a szívemen.

Tovább, tovább, még jócskán kell eveznem
a reggeli napfény partja felé,
vágyom a nap orcája, a zsenge fű után,
a mocsáron és ködön túli világba.


Vert hadak
(Oştile invinse)

A folyó mentén, kígyózva,
a vert seregek;
vizek és emberek özönlenek,
özönlenek, özönlenek.


Tengeri emlékek
(Amintiri marine)

Ma elidőztem a parton.
A tenger állja adott szavát.
Szivem egy napozóra vágyott
amelyről a tenger makacsul kimosta
tegnapjaink nyomát.

*

A nap hajótörése után
a tenger magánya
akár a világ első
napján.

*

A túl sok kék
ragyogásban
mindegyre elomlik
a tenger.


Egy más kor hava
(Zăpezile altei vârste)

Itt nem dúlnak már ütközetek.
Hevük-huzatjuk messzire jár -
Csak a holt levelek száraz özöne
taszít téged ravaszul
egy más kor hava felé.


Ez a délután
(După-amiaza asta)

Olyan e délután akár egy mélyen ásító eb
ha elszunnyad az udvaron a diófa alatt
lustán nyújtózik egyet és bundáját kirázva
csöndesen elporoszkál a jegenyék között.


Irtózat
(Fobie)

Ki vagyok kérdezem
este nyolc tájt -
az ajtók zárva
az ablakok beszögezve -
innen nincs kiút
csak a kéményen át
a füsttel.


Ólomkatonák
(Soldaţii de plumb)

Az ólomkatonák hazatérnek
a háborúból. Iró-
gépem külön-
békét kötött.
(A szőnyegen a gyerek játszik,
zavartalanul
játszik.)

Az ólomkatonák szüntelenül
menetelnek
és nem jutnak sehová
soha.
(Csak a halottak számára
ért véget a csata.)


Ellenpont
(Contrapunct)

Állomás környéki szürke tér
utcák, a szél -

(Szerelmem irántad,
szerelmed irántam)

a postaládában egy elszáradt levél -
elvétette az évet,
el az évszakot -

(a két szerelem,
hidd el, valami más)