2010. január 17., vasárnap

Gondolatok a(z elektronikus) könyvtárban (4)


Látom immár, hogy ebből hosszan tartó, állandó fejezet lesz. Igyekszem nem túl sűrűn, de azért kitartó rendsze-rességgel megosztani élményeimet, amik a Magyar Elektronikus Könyvtárral kapcsolatban érnek.

Most éppen azt, hogy ma reggel, amikor kinyitottam a postaládámat, ott várt benne Drótos Lászlónak a rövid baráti levele: csak most ért rá, hogy az Erdélyi és csángó költészet c. antológiába beillessze azt a 20 költőt, akik a Káfé portálon, egy kényszerű pótkötetbe gyűjtve a sorukra vártak, hogy "bekerüljenek" az erdélyi magyar költészet internetes építményébe.

Az Andrassew Ivánnal elkészített nagyszabású honlapról már írtam e blogban, de arról is, hogy miután az antológia elfoglalta a helyét a MEK-ben, annak bővítése is napirendre került. Iván azzal biztatott, hogy a bővítés megoldható, én meg addig is, a kolozsvári Benő Attila biztatására a Káfén beindítottam a Pótkötetet. Reméltük, Ivánnak egyszer csak kedve/ideje támad, hogy az elkezdett közös munkát folytassa, s 2009 végéig húsz költő művei gyűltek össze a pótkötetben.

December utolsó napjaiban kezdtem el foglalkozni munkáim digitalizálásával s azokat rendre a MEK rendelkezésére bocsátani. Akkor kerültem személyes kapcsolatba Drótos Lacival, akiről tudva tudtam, hogy a MEK régi mindenese, Moldován Istvánnal együtt. Jólesően tapasztaltam azt a pontosságot és azonnali reagáló készséget, amit a küldeményekkel kapcsolatban mutatott. Imponáló az a rendszer, amit a MEK - tudtommal alig maroknyi - csapata kialakított, hogy a szerzőkkel, a távolabbi munkatársakkal, érdeklődőkkel azonnali és korrekt kapcsolatban maradjanak, hogy azon belül semmi se sikkadjon el. Ez az élmény adott bátorságot ahhoz, hogy év végén föltegyem neki a kérdést: műszakilag nagyon nehéz lenne elvégezni a pótkötetbe kényszerített húsz költő átemelését az antológiába? Válasza nagyon gyorsan érkezett: megoldja, s a továbbiakban félévenként hajlandó további, esetleges bővítéseket is elvégezni.

A ma reggeli híradás örömhírként villanyozott föl, legalább is engem, s azonnal ráléptem az Erdélyi és csángó költészet-re. Mindjárt szemembe ötlött a leglényegesebb változás: a baloldali névsor felett eltűnt a költők számára való utalás (148 költő), az oszlopban pedig rendre megtaláltam az év végén általam küldött költők nevét, úgymint: Bajna György, Balázs Imre József, Benő Attila, Boér Géza, Borsodi L. László, Botár Emőke, Debreczeni Éva, Elekes Ferenc, Farkas Welmann Éva, Fekete Vince, Gáll Attila, Hadnagy József, Jánky Béla, Keszthelyi György, Kuti Csongor, Nagyálmos Ildikó, Rafi Lajos, Ritoók János, Székely Benczédi Endre, Ungvári László Zsolt.

Valamennyien továbbra is elérhetők lesznek a Káfén, de kikerülnek a pótkötetből, amely a következő félévben digitalizált költők ideiglenes gyűjtőhelye lesz.

Egyúttal arra is készülök, s remélem, Drótos Laci barátom ebben is segítségemre lesz, hogy az antológia meglévő anyagát helyenként tovább frissítsük, a benne szereplő költők válogatását újabb alkotásokkal töltsük fel.

Illusztráció: a MEK közismert, szimpatikus logója

Nincsenek megjegyzések: